Mihail Moiszejevics Botvinnik ( Михаил Моисеевич Ботвинник; Kuokkala, 1911. augusztus 17. – Moszkva, 1995. május 5.) szovjet sakkozó, nemzetközi nagymester. Botvinnik a szovjet sakkozás atyja. Óriási tapasztalatainak és tanulmányainak köszönhetően a sakkjáték minden szakaszának tudósává vált. A sakksport hatodik világbajnoka volt (1948—1957, 1958—1960, 1961—1963), hétszer volt szovjet bajnok (1931—1952), 1935-ben a Szovjetunió nagymestere, 1950-ben pedig nemzetközi nagymester lett.
FIDE 1947-es kongresszusán döntöttek, hogy Aljechin halálával megüresedett világbajnoki trónusért a kor legjobb hat sakkozója négyfordulós körversenyt játszik. Az amerikai Reuben Fine visszalépésével az öt nagymester végül "ötmenetes" versenyben döntötte el a világbajnoki cím sorsát. Az első két fordulót Hágában játszották le, majd a befejező három kört Moszkvában. Mihail Botvinnik a várakozásnak megfelelően nagy fölénnyel végzett az élen, és a sakkozás hatodik világbajnoka lett. Szmiszlovot 3-2-re, Kereszt 4-1-re, Reshevszkyt 3,5-1,5-re és Euwet 3,5-1,5-re győzte le, tíz nyerés és 8 döntetlen mellett két partit vesztett. A végeredmény:1. Mihaeil Botvinnik 14, 2. Vaszilij Szmiszlov 11, 3-4. Paul Keresz és Emanuel Reshevszky 10,5 5. Max Euwe 4 pont.
A Nemzetközi Sakkszövetség a világbajnoki meccsverseny kiírásakor szabályozta, hogy a világbajnoknak minden harmadik évben párosmérkőzésen kell megvédenie címét a világbajnok-jelöltek versenyének győztesével. (Később világbajnok-jelölti párosmérkőzéseket játszottak.) Az első ilyen tornát 1950-ben Budapesten rendezték meg. A tíz résztvevős versenyt holtverseny után David Bronstein nyerte meg, egy évvel később a döntőben Botvinnikkel 12-12-re végzett, a döntetlen eredmény a címvédőnek kedvezett. A 24 játszmás mérkőzésen Bronstein a 22. parti után még vezetett, de Botvinnik egyenlített, tíz játszma dőlt el a meccsen. Bronstein ragyogó stratégiai megoldásokkal elkápráztatta a sakk híveit, a végjátékokban azonban megdöbbentő pontatlanságokat követett el. Három évvel később Botvinnik párharca Vaszilij Szmiszlovval is döntetlennel zárult, hét-hét győzelmet könyvelhettek el. 1957-ben ismét Szmiszlovval csatázott, kihívója a nyolcadik parti megnyerésével ragadta magához a vezetést, és 12,5-9,5-ös meggyőző győzelmet aratott, hat nyerés mellett háromszor szenvedett vereséget.
 |
| Botvinnik - Lasker 1936 |
Az akkori szabály szerint Botvinniknek joga volt visszavágóra, és egy év múlva 12,5-10,5-es győzelemmel visszahódította a világbajnoki címet. A sakkvilágot egy ifjú titán káprázatos támadásvezetése, intuíciós áldozatai hozták lázba. Mihail Tal a jugoszláviai világbajnok-jelöltek versenyének megnyerésével lett Botvinnik kihívója. A 39 éves címvédő tökéletes technikára épített stílusa nem bírt a 24 éves "rigai varázsló" viharos akcióival. Tal 12,5-8,5-ös győzelemmel (+ 6, - 2 ) a sakkozás nyolcadik világbajnoka lett. Botvinnik azonban nem adta meg magát, és ellenfelére tökéletesen felkészülve, hatalmas akaraterővel visszahódította az elvesztett címet. A betegséggel is küszködő Tal ellen 13-8-ra nyert. A 21 partiból 15 végződött döntéssel! Botvinnik pályafutása utolsó világbajnoki döntőjét 1963-ban vívta, Tigran Petroszjan 12,5-9,5-ös győzelemmel végleg megfosztotta címétől, az új szabályok már törölték a visszavágó mérkőzést. Maradandót alkotott játszmáinak elemzésével. Könyörtelenül rámutatott saját és az ellenfél hibáira is, minden erejével az igazságot kereste. A Botvinnik nevével fémjelzett sakkiskolában számos tehetség bontogatta szárnyait, legismertebb tanítványa Garri Kaszparov volt, akivel később együtt is segítették a tehetségeket. Vlagyimir Kramnyik is élvezhette szakmai támogatásukat.
 | |
| Casablanca - Botvinnik 1936 |
Botvinnik kétségtelenül az egyik legnagyobb sakkújító volt, akinek egész korszak fűződik a nevéhez. Stílusa a lassan, de biztosan célba érő óriáskígyóéhoz volt hasonlatos: mély stratégián, magas technikai szinvonalon alapult. Elsőként dolgozta ki a professzionális sakkozói életformát, a felkészülési módszerket.
Botvinnik,M - Lilienthal,A 1936
Most nézzünk meg néhány példát a centrum mezőinek tartós birtoklásából fakadó előny kihasználására, a későbbi világbajnok elemzésében. Ellenfele, Lilienthal Andor Magyarországon született 1911-ben, kalandos sakkpályafutása Moszkvába vezette, ahol megnősült és a szovjet válogatottnak is tagja lett. 1976-ban hazaköltözött Budapestre. Legjelentősebb eredményei közé tartozik az 1940. évi szovjet bajnokság holtversenyes első helye, valamint híres játszmája Capablanca ellen (Hastings,1934-35), ahol vezért áldozott két könnyűtisztért cserébe és végül megadásra késztette a nagy kubait. Erényei közé tartozott fantáziadús, erős támadó játéka. Botvinnik jól ismerve ellenfelét a játszmát pozíciós utakra terelte, ahol Lilienthal stílusa kevésbé érvényesülhetett.
1.Hf3, Hf6 2.c4, b6 3.g3, Fb7 4.Fg2, c5 5.0-0, g6 6.d4 c:d4 7.H:d4 [A másik lehetőség 7.V:d4 ]
7...,F:g2 8.K:g2, Fg7 Lilienthal Andor ereje sohasem a menyitási változatok pontos ismeretében nyilvánult meg. Az ellenjátékra több esélyt ad sötétnek a 8.-Vc8 9.b3, Vb7 10.f3 d5 manőver.
9.Hc3, 0-0 [Pontosabb lett volna itt is 9...Vc8 , így játszottam például Capablanca ellen kevéssel később Nottingham-ben. Most viszont világos megszerzi a centrum feletti ellenőrzést és gyorsan befejezi a fejlődést.]
10.e4, Hc6 11.Fe3, Vc8 [11...Hg4 12.V:g4, H:d4 veszéjes lett volna 13.Bad1 miatt.]
12.b3, Vb7 13.f3 A sötét vezér tehát b7-re került, de világos megerősödött a centrumban és a felszabadító d5 lépés nem lehetséges.
13...,Bfd8, 14.Bc1, Bac8 15.Vd2, a6 Sötét most abban reménykedik, hogy a b6-b5 előnyomulással összefüggésben ellenjátékhoz jut- ez volt Capablanca kedvenc terve az ilyen állásokban. Ezt indokolja az is, hogy a centrumbéli ellenjátékkal kapcsolatos terv már nem ment: 15.-e6 16.Bfd1, d5 17.cd, ed 18.Hc6, Bc6 19.Fg5 miatt.
16.Bfd1 H:d4 [Az azonnali 16...b5 gyalogvesztésre vezet 17.c:b5, H:d4 18.b:a6 után.]
17.Fxd4, d6 [Most viszont sötétnek talán mégis rá kellett volna szánnia magát a 17...b5 előnyomulásra. 18.c:b5, a:b5 19.F:f6, F:f6 20.Hd5 ugyan rosszabb végjátékot kap, de a játszmában viszont világos az adott pillanatban likvidálja a vezérszárnyi gyalogáttörés lehetőségét.]
18.a4, He8 19.Hd5 Világos megszállja a d5 mezőt. A H elkergethető ugyan d5-ről e6-tal, de akkor a d6 gyalog gyengül el és válik világos célpontjává a félig nyílt d-vonalon. Figyeljük meg, hogyan használja világos a huszárt támadásának eszközéül.
19...,Bc6 Védekezni kell, mert 19.-b5 20.cb5 ab5 21.a5 után világos távoli szabadgyaloghoz jut a végjátékra.
20.F:g7 H:g7 21.h4 A szokásos típustámadás. 21.- h5-re 22.g4-gyel, a későbbiekben pedig h5-tel köt bele világos sötét királyállásába.
21...,Be8 22.Bc3, Hh5 23.Vd4, b5 [Sötét elkerüli az f-vonali kettős gyalog létrejöttét, holott ez ugyan rosszabb, de tisztázatlan végjátékhoz vezetett volna. 23...,Hf6 24.Hxf6+ (24.Bdc1 H:d5 25.e:d5, Bc7 26.h5 a támadás további erősítésével.) 24...,e:f6 25.V:f6, d5! A játszmalépés után viszont sötét látszólagos aktivitása nyomban megszűnik: világos távoli szabadgyaloghoz jut és reménytelen helyzetbe kényszeríti ellenfelét. 23.-b5 pozíciós hiba, mivel sötét huszárja játékon kívül áll. Világosnak tehát lényegében tisztelőnye van a fő hadszíntéren.]
24.c:b5, a:b5 [24...B:c3 25.H:c3, a:b5 26.H:b5 gyalog előnnyel járna világosnak.]
25.Bdc1 Világos birtokába veszi a nyílt c-vonalat.
25...,B:c3 26.B:c3, b:a4 27.Bc7 A huszár centralizálásának és a nyílt vonal elfoglalásának kézzelfogható eredménye: a bástya betör a 7. sorra.
27...,Vb5 [27...,V:b3?, 28.H:e7+ ]
28.b:a4 [Világos nem nyeri le a minőséget, mert 28.H:e7+, B:e7 29.B:e7, a:b3 után a sötét szabadgyalog még esélyeket adna sötétnek. A játszmában vezércserére fog sorkerülni és a szabad a-gyalog világos javára dönt.]
28...,Ve2+ 29.Vf2, V:f2+ 30.K:f2, e6 31.Hb6, Hf6 32.a5, Bb8 33.Bc8+ Innen már csak technika dolga.
33...,B:c8 34.H:c8, He8 35.a6, Hc7 36.a7, Ha8 37.H:d6, Kf8 38.e5, Ke7 39.Ke3, f6 40.Kf4, h6 41.Hc8+, Kf7 42.Ke4, Kg7 43.Kd4, Hc7 44.Kc5 sötét feladta. 1-0
