2011. augusztus 3., szerda

Réti Richárd

Richard Réti (Bazin, 1889. május 28. – Prága, 1929. június 6.) híres német anyanyelvű osztrák-magyar sakkmester, a monarchia felbomlása után csehszlovák sakknagymester volt.


Apja zsidó orvos volt, egy francia nevelőnő foglalkozott vele. Iskolásként 1904-ben Bécsbe költözött az anyjával, ahol elvégezte a gimnáziumot és matematikát hallgatott az egyetemen, de hamarosan a sakk bűvölte el. Elvesztette a bécsi Café Centralban a szemináriumi dolgozatát, és, mert nem találta, hátat fordított az egyetemnek, és hivatásos sakkozó lett.
Tartakover mesélte később:

Réti matematikát hallgatott, de nem volt száraz matematikus, Bécs színeiben játszott, de nem volt bécsi, a régi Magyarországon született, de nem tudott magyarul, nagyon gyorsan beszélt, de megfontolva cselekedett, és a legjobb sakkozó lett, de nem harcolta ki a sakk-koronát. Ő, igenis egy kutató művész, aki inkább a dolgok „miértjével”, mint a dolgok lényegével foglalkozik…

Az I. világháború végén Prágába költözött. 1918 és 1924 között voltak a legnagyobb sikerei, ekkor a világ legjobbjai között volt. Az 1924-es évben tíz év után ő volt az első, aki megverte a nagy Capablancát egy tornán.

Réti egyike volt a sakkmegnyitás radikális megújítóinak, Nimzowitsch-csal, és Breyer Gyulával együtt a „Hypermodern Sakkiskola” nevezetes vezéregyéniségeként. A nevét viselő Réti-megnyitás (1.Hf3, d5 2.c4) azonknak az időknek egyik jellegzetes vívmánya.

Réti 1925-ben világrekordot állított fel vakszimultánban 29 táblán, 21 partit nyert, hatot remizett, és kettőt vesztett.

A sakk-irodalomban is maradandó mesterműveket írt, könyvei: Die neuen Ideen im Schachspiel 1922, és a Die Meister des Schachbretts 1930 a sakkirodalom klasszikus alkotásai.

Negyvenévesen Réti Prágában skarlát áldozata lett.

A zsenialitása a végjátékfeladványok területén is mutatkozott. A leghíresebb műve 1921. december 4-én jelent meg az Ostrauer Morgenzeitung napilapban. Ez valószínűleg a legismertebb végjátékfeladvány, amit valaha szerkesztettek. A szerzemény alapgondolata a közismert senecai szólás tagadása: Aki két nyúl után fut, egyiket sem fogja meg. Tartakower úgy dicsérte ezt a művet, mint a kör négyszögesítését. 

               Világos indul és döntetlent ér el
Első pillantásra ez lehetetlen, hisz a világos király nem tudja behozni a sötét gyalogot, és a sötét királynak nincs semmi gondja a világos gyaloggal.
Megfejtés:
1. Kh8-g7!! h5-h4
Vagy 1. –, Kb6 2. Kf6 h4 3. Ke5 h3 4. Kd6 h2 5. c7 =
2. Kg7-f6 h4-h3
Ha most 3. Ke5? akkor 3. –, h2 sötét nyer.
3. Kf6-e6 vagy 3. Kf6-e7
Döntetlen.

Íme egy emlékezetes játszmája:

 

Forrás: hu.wikipedia.org   www.chessgames,com