A gyakorlatban vannak esetek, amikor a vonalnyitás csak eszköz arra, hogy megnyissunk egy másik vonalat.
A következő állás a Fairhurst-Aitken, Glasgov, 1933-as játszmában alakult ki, melyet világos a következő módon folytatott:
1. H:g6+
Gyengébb kezdés lett volna 1. Bh5 sötét 1. ..., V:g1+ miatt, de 1. Hf7+, Kg8 2. Hh6+, Kh8 lépésekkel sem értük volna el a kitűzött célokat.
1. ..., h:g6
A h-gyalog elterelésével megnyílt a h-vonal.
Az 1. ..., B:g6 lépésre 2. V:e8+ és utána matt következett volna.
2. Bh5+, g:h5
És ezzel a lépéssel megnyílt a g-vonal.
3. Vg7 matt.
A vonalnyitás, vannak esetek, amikor csak egy manőver sorozatnak a kezdetét jelenti. Egy ilyen példát mutat be nekünk Rinck tanulmánya, amelyben világos a király manővereinek köszönve nyeri meg a játszmát.
Láttunk már sok példát, amikor a vezér győzedelmeskedik a két bástya ellen. Mostani példánkban a király segítségével mindez fordítva történik.
1. Bg2+, Kf8 2. Kg5+
A világos király elkezdi utazását a g1 mező felé. Amennyiben a sötét királyt sikerül az e-mezőre terelni, akkor Bf1+-kal a sötét vezér elveszik.
2. ..., Kg7 3. Kf4+, Kf6 4. Kg3+, Kg5 5. Kf2+
5. ..., Kh6 nem jó, mert következik 6. Bh1+
5. ..., Kf5 6. Kg1+
És a sötét király az e-vonalra kényszerül, amelyet 7. Be1+ vagy 7. Be2+ követ és sötét elveszíti vezérét és a játszmát is.
1. Bg2+, Kf8 2. Kg5+
A világos király elkezdi utazását a g1 mező felé. Amennyiben a sötét királyt sikerül az e-mezőre terelni, akkor Bf1+-kal a sötét vezér elveszik.
2. ..., Kg7 3. Kf4+, Kf6 4. Kg3+, Kg5 5. Kf2+
5. ..., Kh6 nem jó, mert következik 6. Bh1+
5. ..., Kf5 6. Kg1+
És a sötét király az e-vonalra kényszerül, amelyet 7. Be1+ vagy 7. Be2+ követ és sötét elveszíti vezérét és a játszmát is.
A következő állás a Reimann - Tarrasch , Leipzig, 1883-as játszmában alakult ki. Sötét kezében a folytatás, és úgy dönt, hogy megnyitja a 3. sort.
1. ..., Hg4+ 2. V:g4
És most nyitja meg a d6-h2 átlót a sötét vezérnek.
A 2. h:g4 lépésre 2. ..., B:h1+ következne és világos vezért veszítene.
2. ..., Vd6+ 3. g3
A második sor megnyitása ugyanolyan kellemetlen világos számára, mint a 3. Vg3 lett volna.
3. ..., Vd2+ 4. He2, Bf2+ 5. Kg1, Ve1 matt.
A Pollock-Szövetségesek, Buffalo, 1893-as játszmában a következő állás alakult ki:
1. Vd7+
Rákényszeríti ellenfelét az e-vonal megnyitására.
1. ..., F:d7 2. Hd6+, Kd8 3. Hf7+, Kc8 4. Be8+
A futó elterelésével megnyitja a d-vonalat.
4. ..., F:e8 5. Bd8 matt.
A vonalnyitás néha a különböző manőverek között rejtőzik, és segíti a stratégiai cél megvalósítását.
Egy ilyen példát mutat be számunkra a következő ábra, Shinkman és Würzburg közös fantázia-tanulmánya .
Az első lépés a cél elérésének érdekében: az a-vonal megnyitása a vezér számára.
5. ..., Fc1+ 6. Kb4
Megnyílt az a-vonal, de a világos királynak vissza kell húzódnia az f8-mezőre, hogy megszabaduljon a sötét futótól.
6. ..., Fd2+ 7. Kc5, Fe3+ 8. Kd6, Ff4+ 9. Ke7, Fg5+ 10. Kf8, Fh6 11. Va8 és felfedett sakkal zárja világos ezt az érdekes bemutatót.
Források: Dimitrije Bjelica: Sahovska citanka, 1976 Vladimir Vukovic: Skola kombiniranja, 1978
hu.wikipedia.org/wiki/Sakkban_használt_fogalmak_listája
Márki István: A sakkjáték tankönyve . Kezdők és haladottabbak számára, 1897
V.N.Panov: Sah zanimljiva igra, 1977
hu.wikipedia.org/wiki/Sakkban_használt_fogalmak_listája
Márki István: A sakkjáték tankönyve . Kezdők és haladottabbak számára, 1897
V.N.Panov: Sah zanimljiva igra, 1977
