Amikor egy kombinációt előkészítünk, akkor tudnunk kell, hogy a játszmát is befejezzük ezzel az akcióval, vagy csak egy karika a láncszemben, tehát újabb és újabb akciók követik majd egymást a végső győzelem kivívásáig.
A játszma eldöntését jelentik a matt-, és a döntetlen kombinációk.
A következő állásban világos amennyiben nem hajtana végre egy matt-kombinációt, akkor nyugodt lelkiismerettel fel is adhatná a játszmát. Az ellenfél hatalmas anyagi fölényét csak egy erős pozíciós helyzet megteremtésével tudjuk ellensúlyozni, esetleg felülmúlni.
1. F:h7+, K:h7
A 1. ..., Kh8 lépésre 2. Vh5, g6 majd 3. Vh6! következett volna.
2. Vh5+, Kg8 3. Hg5, Bfc8 4. Vh7+, Kf8 5. Vh8 matt.
A következő állás a Fritz-Blackburn, Frankfurt, 1887-es játszmában jött létre.
Sötét nagy bajban van. Mivel ő folytathatja az állást, valamit ki kell találnia, hogy megmeneküljön a csaknem biztos vereség elől.
Amennyiben félrehúzódik vezérével az f7 vagy f8-mezőre, akkor következik 2. Be8+, ugyanakkor az e6-bástyát sem szabad bántani, mivel a g7-mezőn világos vezére mattal fenyeget. A megoldás egy örökös sakk, amely nem győzelem, de nem is vereség.
Lássuk a folytatást:
1. ..., Hh4 2. Vf6+, Kg8
Világos a 2. ..., V:f6 lépésre számított, amelyet 3. Be8+ követett volna.
3. B:e7
A 3. Vf1 lépésre természetesen 3. ..., V:e6 lépés következett volna.
3. ..., B:g2+ 4. Kh1, Bg1+
És a sötét bástya örökös sakkban tartja világos királyát.
Vannak kombinációk, amelyekkel a játszma nem ér véget, de a kombináló fél anyagi-, minőségi előnyre tesz szert, miközben megőrzi pozícióját a sakktáblán.
Egy ilyen példát láthatunk a következő ábrán, amely a Charousek- Csigorin, Budapest, 1896-os játszmában jött létre.
Világos a c-vonalon kettős bástyaállással és egy egészséges gyalogfelállással rendelkezik. Egy ügyes kombináció segítségével, azonban növelheti esélyét a sikeres győzelem felé vezető úton.
1. H:b6, c:b6
2. V:a6, B:a6
A 2. ..., B:c2 lépésre 3. V:a8+ következett volna.
3. B:c8+, Kf7 4. B1c7
És világos a következő lépésben vezért kap a bástyáért cserébe, megmarad a gyalog előny és pozícióelőnnyel kezdi a végjátékot.
Megtörténik, hogy kombinációnk nem eredményez minőségi előnyt, mattal sem fenyegetünk, mindössze erősítjük vele pozíciós helyzetünket a 64-es mezőn.
Amennyiben félrehúzódik vezérével az f7 vagy f8-mezőre, akkor következik 2. Be8+, ugyanakkor az e6-bástyát sem szabad bántani, mivel a g7-mezőn világos vezére mattal fenyeget. A megoldás egy örökös sakk, amely nem győzelem, de nem is vereség.
Lássuk a folytatást:
1. ..., Hh4 2. Vf6+, Kg8
Világos a 2. ..., V:f6 lépésre számított, amelyet 3. Be8+ követett volna.
3. B:e7
A 3. Vf1 lépésre természetesen 3. ..., V:e6 lépés következett volna.
3. ..., B:g2+ 4. Kh1, Bg1+
És a sötét bástya örökös sakkban tartja világos királyát.
Egy ilyen példát láthatunk a következő ábrán, amely a Charousek- Csigorin, Budapest, 1896-os játszmában jött létre.
1. H:b6, c:b6
2. V:a6, B:a6
A 2. ..., B:c2 lépésre 3. V:a8+ következett volna.
3. B:c8+, Kf7 4. B1c7
És világos a következő lépésben vezért kap a bástyáért cserébe, megmarad a gyalog előny és pozícióelőnnyel kezdi a végjátékot.
Megtörténik, hogy kombinációnk nem eredményez minőségi előnyt, mattal sem fenyegetünk, mindössze erősítjük vele pozíciós helyzetünket a 64-es mezőn.
Egy ilyen állást szemléltet a következő ábra, amely az Aljehin-Colle, Baden-Baden, 1925-ös játszmában alakult ki.
Világosé a folytatás lehetősége, de nem eléggé erős ahhoz, hogy matt-támadásba kezdjen, ezért úgy dönt, erősíti pozícióját.
Úgy dönt, megakadályozza egy szabad sötét gyalog létrejöttét a b5-mezőn, amely elég nagy esélyt adna sötétnek a játszma folytatásában. Mindehhez rá kell vennie az ellenfelet, hogy meglépje gyalogával az a5-lépést, de ehhez előbb a sötét királyt a g7-mezőre kell terelni.
1. Vf4, Kh7 2. Ve4+, Kh8 3. Ve3, Kg7
Most nem segít 3. ..., Kh7 a 4. Vd3+ majd 5. V:a6 lépések miatt. Viszont a 3. ..., B:d5 lépéssel sötét igaz, hogy gyalogelőnyhöz jutna, de következne 4. B:d5 majd 5. V:h6+ és 6. V:f6.
4. Vd3
Kikényszeríti az a5-lépést, mert 4. ..., Va8 nem jó 5. Vg3+ miatt.
4. ..., a5 5. Be3
És világos elérte célját. A b5-mezőre nem kell tovább gondot fordítania, indíthatja a támadást a sötét király ellen.
A legtöbb kombinációs elem alkalmazásakor láthattuk, hogy a siker érdekében feláldoztunk egy vagy több sakkfiguránkat, amelynek eredményeként vagy nyertünk, vagy olyan előnyre tettünk szert, amelynek köszönve a játszma további folytatásában kivívtuk a végső győzelmet.
Az áldozat csak akkor sikeres, amennyiben elérjük vele a kitűzött célt. Mielőtt feláldoznánk bármely figuránkat, érdemes még egyszer elemezni a saját elképzelésünket és az ellenfél lehetőségeit.
A következő példa ezt próbálja szemléltetni.
Világos indul és az f-gyalognak próbál utat törni, hogy az, a nyolcadik sorban vezérré alakulhasson.
1. V:g6, Bc1+
Világos a vezér áldozattal mattot szeretett volna adni, mivel számításai szerint a 1. V:g6 lépésre 1...., F:g6-nak kellet volna következnie, majd 2. f7+, Hf6 3. f8V+, Kh7 4. F:f6, de sötét mint láthatjuk, nem fogadta el az áldozatot.
2. Ke2
A 2. F:c1 lépésre sötét 2. ..., F:f6 lépéssel elfogadja az áldozatot, mivel elterelte a világos futót a b2-mezőről, és ezután már könnyedén megnyeri a játszmát.
2. ..., Bc2+ 3. Kd3, F:g6
És sötét, a rosszul felállított kombinációt megdöntötte. Utólag igaz elfogadja az áldozatot, majd 4. f7+ lépésre 4. ...., B:b2 -vel válaszol, illetve 4. K:c2 lépésre 4. ..., Kg8 következik, és a folytatásában sötét anyagi és pozíciós előnyének köszönhetően megnyeri a játszmát.
Pillantsunk vissza a fenti ábrára, és láthatjuk, hogy a helyes és eredményes folytatás a következő:
1. V:c5, b:c5 2. b6
Világos feláldozta vezérét, hogy az a-, vagy a b-gyalog számára megnyissa az utat a vezérré váláshoz a nyolcadik sorban.
Sötét nem utasíthatja vissza az áldozatot, mivel világos leütötte bástyáját, és ezzel megakadályozta ellenfelét további terveinek megvalósításában.
Világos gyalogait nem lehet leállítani, az egyikből vezér lesz.
A 2. ..., a:b6 lépésre 3. a7 következik, a 2. ..., d4 lépésre 3. b7 ugyanakkor a 2. ..., Hf8 lépésre 3. b:a7 következik.
Egy új vezérrel a nyolcadik sorban, világos könnyedén megnyeri a játszmát.
Amikor egy többlépéses kombinációt hajtunk végre, és amikor figuráink több irányban is kifejtik hatásukat, nagyon fontos, hogy azok pontos helyet foglaljanak el a sakktáblán, és fontos azok összjátéka.
A következő példában világos egy sötét figurát szeretne nyerni, de ehhez nagyon fontos a bástya és a király precíz összjátéka.
1. Bc6, Hd7
A kettős támadás akkor lett volna sikeres, amennyiben sötét 1. ..., Hd5 lépéssel válaszolt volna, amelyre 2. Ke4 következett volna, illetve 1. ..., Fd8 2. Bc8 lépések, amely után sötét elveszítette volna egyik könnyű tisztjét.
2. Bd6, Hc5+
A 2. ..., He5+ lépésre következett volna 3. Ke4, Fc7 4. K:e5, Kf7 5. Kd5, F:d6 6. K:d6 és világos megnyerte a játszmát.
3. Kc4
És most következik a király és bástya csodálatos összjátéka.
3. ..., Fa7 4. Bd8+, Kf7 5. Ba8, Fb6 6. Kb5, Hd7 7. Kc6, Ke7
A 4. és 5. lépésben a világos bástyáé volt a főszerep, a 6. és 7. lépésben a király irányította a játszma menetét, a végső szót viszont a bástya mondja ki:
8. Bh8
Sötét bábut veszít, mivel nem tudja kivédeni 9. Bh7 sakkot, ugyanakkor a 8. ..., Ke6 lépésre 9. Be8 sakk következik.
Úgy dönt, megakadályozza egy szabad sötét gyalog létrejöttét a b5-mezőn, amely elég nagy esélyt adna sötétnek a játszma folytatásában. Mindehhez rá kell vennie az ellenfelet, hogy meglépje gyalogával az a5-lépést, de ehhez előbb a sötét királyt a g7-mezőre kell terelni.
1. Vf4, Kh7 2. Ve4+, Kh8 3. Ve3, Kg7
Most nem segít 3. ..., Kh7 a 4. Vd3+ majd 5. V:a6 lépések miatt. Viszont a 3. ..., B:d5 lépéssel sötét igaz, hogy gyalogelőnyhöz jutna, de következne 4. B:d5 majd 5. V:h6+ és 6. V:f6.
4. Vd3
Kikényszeríti az a5-lépést, mert 4. ..., Va8 nem jó 5. Vg3+ miatt.
4. ..., a5 5. Be3
És világos elérte célját. A b5-mezőre nem kell tovább gondot fordítania, indíthatja a támadást a sötét király ellen.
A legtöbb kombinációs elem alkalmazásakor láthattuk, hogy a siker érdekében feláldoztunk egy vagy több sakkfiguránkat, amelynek eredményeként vagy nyertünk, vagy olyan előnyre tettünk szert, amelynek köszönve a játszma további folytatásában kivívtuk a végső győzelmet.
Az áldozat csak akkor sikeres, amennyiben elérjük vele a kitűzött célt. Mielőtt feláldoznánk bármely figuránkat, érdemes még egyszer elemezni a saját elképzelésünket és az ellenfél lehetőségeit.
A következő példa ezt próbálja szemléltetni.
1. V:g6, Bc1+
Világos a vezér áldozattal mattot szeretett volna adni, mivel számításai szerint a 1. V:g6 lépésre 1...., F:g6-nak kellet volna következnie, majd 2. f7+, Hf6 3. f8V+, Kh7 4. F:f6, de sötét mint láthatjuk, nem fogadta el az áldozatot.
2. Ke2
A 2. F:c1 lépésre sötét 2. ..., F:f6 lépéssel elfogadja az áldozatot, mivel elterelte a világos futót a b2-mezőről, és ezután már könnyedén megnyeri a játszmát.
2. ..., Bc2+ 3. Kd3, F:g6
És sötét, a rosszul felállított kombinációt megdöntötte. Utólag igaz elfogadja az áldozatot, majd 4. f7+ lépésre 4. ...., B:b2 -vel válaszol, illetve 4. K:c2 lépésre 4. ..., Kg8 következik, és a folytatásában sötét anyagi és pozíciós előnyének köszönhetően megnyeri a játszmát.
Pillantsunk vissza a fenti ábrára, és láthatjuk, hogy a helyes és eredményes folytatás a következő:
1. V:c5, b:c5 2. b6
Világos feláldozta vezérét, hogy az a-, vagy a b-gyalog számára megnyissa az utat a vezérré váláshoz a nyolcadik sorban.
Sötét nem utasíthatja vissza az áldozatot, mivel világos leütötte bástyáját, és ezzel megakadályozta ellenfelét további terveinek megvalósításában.
Világos gyalogait nem lehet leállítani, az egyikből vezér lesz.
A 2. ..., a:b6 lépésre 3. a7 következik, a 2. ..., d4 lépésre 3. b7 ugyanakkor a 2. ..., Hf8 lépésre 3. b:a7 következik.
Egy új vezérrel a nyolcadik sorban, világos könnyedén megnyeri a játszmát.
Amikor egy többlépéses kombinációt hajtunk végre, és amikor figuráink több irányban is kifejtik hatásukat, nagyon fontos, hogy azok pontos helyet foglaljanak el a sakktáblán, és fontos azok összjátéka.
A következő példában világos egy sötét figurát szeretne nyerni, de ehhez nagyon fontos a bástya és a király precíz összjátéka.
A kettős támadás akkor lett volna sikeres, amennyiben sötét 1. ..., Hd5 lépéssel válaszolt volna, amelyre 2. Ke4 következett volna, illetve 1. ..., Fd8 2. Bc8 lépések, amely után sötét elveszítette volna egyik könnyű tisztjét.
2. Bd6, Hc5+
A 2. ..., He5+ lépésre következett volna 3. Ke4, Fc7 4. K:e5, Kf7 5. Kd5, F:d6 6. K:d6 és világos megnyerte a játszmát.
3. Kc4
És most következik a király és bástya csodálatos összjátéka.
3. ..., Fa7 4. Bd8+, Kf7 5. Ba8, Fb6 6. Kb5, Hd7 7. Kc6, Ke7
A 4. és 5. lépésben a világos bástyáé volt a főszerep, a 6. és 7. lépésben a király irányította a játszma menetét, a végső szót viszont a bástya mondja ki:
8. Bh8
Sötét bábut veszít, mivel nem tudja kivédeni 9. Bh7 sakkot, ugyanakkor a 8. ..., Ke6 lépésre 9. Be8 sakk következik.
Források: Dimitrije Bjelica: Sahovska citanka, 1976 Vladimir Vukovic: Skola kombiniranja, 1978
hu.wikipedia.org/wiki/Sakkban_használt_fogalmak_listája
Márki István: A sakkjáték tankönyve . Kezdők és haladottabbak számára, 1897
V.N.Panov: Sah zanimljiva igra, 1977
hu.wikipedia.org/wiki/Sakkban_használt_fogalmak_listája
Márki István: A sakkjáték tankönyve . Kezdők és haladottabbak számára, 1897
V.N.Panov: Sah zanimljiva igra, 1977
