Borisz Vasziljevics Szpasszkij (Борис Васильевич Спасский, nemzetközileg ismert nevén Boris Spassky, Leningrád, 1937. január 30. – ) orosz származású francia sakkozó, nagymester, 1969 és 1972 között a sakk tizedik világbajnoka.
|
Borisz Szpasszkij (1984) |
A sakkozás tizedik világbajnoka, Borisz Szpasszkij 1937. január 30-án Leningrádban született. Ötéves korában az Úttörő Palotában ismerkedett meg a sakkjátékkal. A város bajnokságán 1952-ben már második volt, első nemzetközi versenyén Bukarestben egy évvel később nemzetközi mesteri normát teljesített. Első alkalommal 1955-ben játszott a szovjet sakkbajnokságon, Mihail Botvinnikkel és Tigran Petroszjannal holtversenyben harmadik lett. Ebben az évben ifjúsági világbajnoki címet szerzett, és nemzetközi nagymesteri címmel büszkélkedhetett. 1956-ban Amszterdamban világbajnok-jelölti versenyen játszott, holtversenyben David Bronsteinnel, Jefim Gellerrel, Tigran Petroszjannal és Szabó Lászlóval osztotta a harmadik helyet. A következő két világbajnoki ciklust azonban kénytelen volt kihagyni. Mindkétszer ugyanazt a fatális hibát követte el, nem elégedett meg a zónaközi döntőt biztosító döntetlennel! 1964-ben megnyerte az amszterdami zónaközi döntőt, majd páros meccsen először Paul Keresz ellen nyert 6-4-re (+4, - 2, =4). Geller ellen 5,5-2,5-re győzött (+ 3, =5), a döntőben Mihail Tallal szemben 6,5-3,5-re (+4, -1, =5) diadalmaskodott és lett Petroszjan kihívója.
A meccsen Petroszjan taktikája érvényesült, 17 döntetlen is született, a címvédő négy győzelemmel három vereséggel szemben megőrizte titulusát. A következő ciklusban Geller ellen 5,5-2,5-re (+3, =5), a dán Bent Larsennel szemben 5,5-2,5-re (+4, -1, =3) győzött, majd a döntőben Viktor Korcsnoj ellen 6,5-3,5-re (+4, -1, =5) nyert, és Petroszjannal ismét játszhatott a világbajnoki címért. Második kísérletre már teljesült nagy álma, 12,5-10,5-ös győzelemmel elhódította a címet, a sakkozás tizedik világbajnokaként ünnepelhették. Meglepő, hogy világelsőként egyetlen versenyen sem végzett az élen, és Robert Fischer elleni megméretésre sem készült fel a legjobban. Nehezen viselte azt a légkört, amelyet az akkori vezetés teremtett körülötte: meg kellett volna védenie a szovjet sakkozók legyőzhetetlenségének mítoszát. Fischer a világbajnok-jelölti páros mérkőzéseken Mark Tajmanovot és Bent Larsent is 6-0-ra győzte le, a döntőben Petroszjan sem tudta az amerikai nagymestert megállítani diadalmenetében, Fischer 6,5-2,5-re (+5, -1, =3) nyert.
|
Szpasszkij - Fischer 1972 |
1972-ben Reykjavíkban játszották a meccset, amely bonyodalmakkal kezdődött, Fischer nem jelent meg a párharc megnyitóján, újabb és újabb követelésekkel lépett fel. Már-már elmaradt az oly nagy érdeklődéssel várt párbaj, amikor a kihívó engedett a külügyminiszter, Henry Kissinger rábeszélésének. Szpasszkij győzelemmel kezdte az összecsapást, majd játék nélkül megnyerte a második játszmát. Úgy tűnt, hogy félbeszakad a meccs, de Borisz Vasziljevics elfogadta Fischer bocsánatkérését, a Szovjet Sakkszövetség határozott utasítása ellenére végigjátszotta a meccset, végül 12,5-8,5 arányban elvesztette a döntőt. Szpasszkij a 11. játszmában tudta még legyőzni az amerikai nagymestert, de a lélektani csatában nem bírta el a nagy nyomást. Fischer a harmadik, az ötödik, a hatodik, a nyolcadik, a tizedik, a tizenharmadik és a huszonegyedik jászmát nyerte meg. Szpasszkij veresége után is még közel negyedszázadig a sakkozás élvonalába tartozott. 1974-ben Anatolij Karpovtól az elődöntőben 7-4-re kapott ki, 1977-ben Viktor Korcsnoj 8,5-7,5-re győzte le a meglehetősen viharos világbajnok-jelölti döntőben. 1980-ban Portisch Lajos visszavágott az 1977-es vereségéért. Szpasszkij hatszor volt tagja olimpiai bajnok szovjet válogatottnak, hét olimpiai szereplése alkalmából 94 partit játszott 45 győzelem mellett csak egyszer szenvedett vereséget. 1984-ben először játszott francia színekben, jelentős szerepet játszott új hazája sakkéletének fellendítésében. A nosztalgia jegyében 1992-ben Fischerrel vívott egy újabb párharcot, Szveti Sztefan és Belgrád volt a színhely, Fischer 17,5-12,5-re nyert, Szpasszkij 10 játszmát vesztett, és csak ötöt tudott nyerni. Érdekesség, hogy ezt az összecsapást is győzelemmel kezdte.
|
Szpasszkij 2009-ben |
Spassky,Boris V - Geller,Efim P
Világbajnokjeloeltek párosmérkőzése Sukhumi , 1968
A párosmérkőzés 6. játszmájában Geller szerette volna megjavítani sötét játékát, de Szpaszkij megelőzte és jóformán szétverte állását.
1.e4, c5 2.Hc3, d6 3.g3, Hc6 4.Fg2, g6 5.d3, Fg7 6.f4, Hf6 7.Hf3, 0-0 8.0-0, Bb8 9.h3, b5 10.a3, a5 11.Fe3, b4 12.a:b4, a:b4 13.He2, Fb7 [Kevésbé jó ‹13...,Fd7 14.g4, He8 15.Bb1, Hc7 16.Ve1, Hb5 17.Vf2 , Ba8 18.f5| és világos kezdeményezhet.; ‹13...,He8 is világosnak előnyösebb. 14.Bb1, Hc7 15.f5, Hb5 16.Vd2, Hbd4 17.Hh4, H:e2+ 18.V:e2, He5 19.Hf3, H:f3+ 20.V:f3, Fb7 21.h4 Reshevsky,S-Kortschnoj,V/ Amsterdam CM 1968]
14.b3! A felkiáltójal az előrelátásnak szól. Szpaszkij és Bondarevszkij pontosan eltalálták sötét hadállásának sémáját, és ennek megfelelően rendkívül pontos haderőátcsoportosítást hajtottak végre.
14...,Ba8 15.Bc1! Nem vesztegeti az időt a Bb1 lépéssel és így egy tempót nyer.
15...,Ba2 Sötét a tervének megfelelően betört az a vonalon. Most azonban további energikus lépéseknek kellene következnie, hogy ebből kézzelfogható előny származzon. Ilyen azonban egyenlőre nem látszik.
16.g4 A játszma kritikus állása. Világos megindítja királyszárnyi támadását, sötétnek tehát szintén cselekednie kell. A klasszikus tanítás szerint az ellenjátéknak vagy a centrumban, vagy a másik szárnyon kell megkezdődnie. Geller a vezérszárny mellett dönt, de a kivitelezésbe hiba csúszik, a vezér eltávolodik a fő harcszíntértől és az átcsoportosítás is lassan megy.
16...,Va8?! [Jobb volt egyből 16...,Va5 17.Ve1, Vb5 18.Vf2, Bfa8 és jöhet Hd7 , majd Ba1.; vagy 16...e6 Saidy]
17.Ve1, Va6? Sötét nagyon fontos tempót herdál el. [Szükséges volt 17...,d5 18.e5, Hd7 19.Vh4, e6 ]
18.Vf2 [Nem nézi el a csapdát: 18.Vh4??, B:c2 19.B:c2, V:d3 ]
18...,Ha7 Sötét következetesen végrehajtja az eltervezett manővereket, a másik oldalon meg el fog vérezni...... [Az utolsó ellenesély a centrum megnyitása lett volna: 18...,d5 19.e5 , d4 20.e:f6, d:e3 21.V:e3, F:f6 22.V:c5 ; 18...,e6 Saidy 19.e5, Hd5 20.Fd2 (20.e:d6. H:e3 21.V:e3, Hd4 éles állással.) ]
19.f5 A vég kezdete. Világos támadás olyan gyorsan bontakozik ki, hogy sötétnek semmire sem marad ideje a vezérszárnyon.
19...,Hb5 20.f:g6, h:g6 Fonalasan veszít. 20.- f:g6 még megnehezítette volna világos dolgát. [PL: 20...,f:g6 21.Vh4, Hc7 22.Hg5, h6 23.Hf4 , h:g5 24.V:g5, Hh7 25.V:g6, Bf6 26.Vh5 éles játékkal.]
21.Hg5, Ha3 22.Vh4 Fenyeget B:f6.
22...,Bc8 Már nincs jobb, kell a hely a királynak. [22...,Be8 23.e5!, d:e5 24.B:f6, e:f6 25.Vh7+, Kf8 26.F:c5+, Be7 27.F:e7+, K:e7 28.V:g7, f:g5 29.V:e5+ stb. ]
23.B:f6!, e:f6 24.Vh7+, Kf8 25.Hxf7!!, Bxc2 Most már hagyni kellett volna a gyalogot. [25...,K:f7 26.Fh6, Bg8 27.Hf4, d5 (27...,B:c2 28.Bf1, g5 29.F:g5! (29.Hh5, Bxg2+ (29...,V:d3 30.H:f6+ ) 30.K:g2, V:d3 31.H:f6+ ) 29...,d5 (29...,f:g5 30.Hd5+, Ke8 31.V:g8+, Kd7 32.Bf7+ nebst 33.B c7#.) 30.Hh5+ ) 28.e5!, f:e5 29.H:d5+ ]
26.Fh6!, B:c1+ 27.H:c1, K:f7 [27...,F:h6 28.H:h6, Ke8 29.Hg8!, Bc7 (29...,Kf8 30.He7, Ke8 31.H:g6 ) 30.V:c7, Kf8 31.Vd8+, Kg7 32.H:f6, Kf7 33.Hh7, Kg7 (33...,Ke6 34.Ve8# ) 34.Vd7+, Kg8 35.Hf6+, Kf8 36.Ve8+, Kg7 37.Ve7+, Kh6 (37...,Kh8 38.Vf8# ) 38.Hg8# ]
28.V:g7+, Ke8 29.g5! [29.e5!, d5 30.e:f6, Ve6 31.V:b7 ]
29...,f5 [29...,f:g5 30.F:g5 ]
30.V:g6+, Kd7 31.Vf7+, Kc6, 32.e:f5+ Sötét kapitulált. Ez volt a mérkőzés legjobb játszmája, amelynek végeredménye 5,5-2,5 lett Szpaszkij javára.[32.e:f5+, Kb6 33.F:b7, V:b7 34.V:b7+, K:b7 35.f6 ] 1-0
Források: wikipedia.org www.csutisk.hu