Mióta a Szentföldről visszatért katonák megismertették a nyugati népekkel a sakkjátékot, azóta hazánkban is mindig voltak a „legnemesebb játék-nak kedvelői.
Így legelsőben is Róbert Károly királyunkról tudjuk, hogy udvarában a sakkjátszás kedvelt mulatság volt. Thuróczy említi, hogy Róbert Károly 1335-ben sakktáblával (tabula pro saccis) ajándékozta meg János cseh királyt.
Ez időtől fogva a magyar királyi udvarokban mindig mulattak a sakkal. Mátyás király neje, Beatrix, szenvedélyes sakkozó volt. Ulászló cseh királyt nem egyszer elverte.
II Lajos korában Batthány Ferencet tartották az ország legjobb sakkjátékosának, aki különben a király főpohárnoka, később horvátországi bán. Az ő idejében egy olasz doktor, Olivér Jeromos kószálta be Európát és fölkereste az egyes országok híresebb sakkozóit, hogy vele sakkozzanak. Száz aranyban játszott egy partit. Ez a sakkhős hazánkba is eljött 1557-ben és Nádasdi Tamásnál mutatkozott be először. Nádasdi nem mérkőzött meg vele, hanem Batthányhoz küldötte, mint e játéknemben legerősebbhez. - Így jegyezte ezt föl Kerékgyártó Á. történetírónk. De arról aztán nem szól a história, hogy milyen eredménnyel mérkőztek.
Főuraink, papok és tudósok foglalkoztak az utóbbi századokban sakkal. Kár, hogy a histórikusok nem írtak bővebben róla.
A sakk általánosabb elterjedése csak a XIX század harmadik évtizedétől kezdődik.
A Dorottya-utcai Wurm-féle kávéházban keletkezett az első sakktársaság.
Szén János a leghíresebb magyar sakkmester csoportosította ott maga köré a sakkjáték kedvelőit.
Erkel Ferenc jeles zeneszerzőnk, Lőwenthal a később világhírű sakkhős, és Grimm Vince az „elegáns játékmodorú sakkmester” voltak az első magyar sakktársaság vezérei. De akkor még nem volt ezeknek európai hírnevük s ők maguk sem gyanították, hogy a sakkhistória meg fogja örökíteni neveiket.
Szén mélyen gondolkodva, hibátlan számítással játszott. Játéka nem volt merész, inkább alapos.
Lőwenthalt „sakkhuszárnak” gúnyolták, mert mindig a lovakkal intézte heves rohamait. Innen vette eredetét a sakklónak későbbi „huszár” neve.
Erkel a parasztok, - vagy mint most mondják Márki elnevezése után: "gyalogok" állására számított.
Grimm a futók mestere volt. Ha elszedték a futóit, meg volt zavarodva. Különben arról volt híres, hogy elegánsan játszott: egyenesen mattra törekedett és egyes tisztek ellen nem indított ostromokat, csak ha erre szüksége volt.
Természetes, hogy ez a négy magyar sakkmester sok játékost vonzott maga köré. Fényes Elek statisztikusunk szintén mindennapi játszótársuk volt.
A negyvenes évek elején egy gazdag lengyel mutatkozott be a sakktársaságnak és Szénnel óhajtott mérkőzni. Hevesen játszott és voltak igen szép húzásai. De Szén nyugodt játékán minden csele meghiúsult.
Nevezetes, hogy ez a lengyel ismertette meg hazai játékosainkkal a futó gambitot. Később aztán mindennap megjelent a kávéházban és Lőwenthallal játszott, mert annak tüzes játéka legjobban megfelelt az övének. 10-14 partit játszottak naponként, éspedig jó nagy összegekben, amit Lőwenthal rakott mindig zsebre.
1842-ben oly tekintélyes számban gyülekeztek már egybe a magyar játékosok és oly kitűnő erőkkel, hogy mérkőzésre merték hívni a párisi sakk-klubot.
Nagy szó volt ez akkor. Mert Páris volt a sakkvilág központja és nem egy világhírű sakkjátékos volt tagja a klubnak. Magyar sakkjátszót pedig akkor még nem ismertek külföldön.
A párisiak mosolyogtak az ajánlaton s megírták, hogy elfogadják a kesztyűt.
Ezer forintban ment a mulatság. Ezt a summát részvényekből állíttatták össze. 10 forint volt egynek az ára, s elképzelhető, hogy mekkora volt a bizalom Szén János iránt, ha azt mondjuk, hogy a részvények hamar elkeltek.
A parti vezetésére bizottságot alakítottak ugyan, de ez csak annyiban vett benne részt, hogy tudomásul vette, micsoda húzást gondolt ki Szén.
Az öreg úr maga elmélkedett rajta és a játék elején mindig komor volt. Mikor már a közepe felé járt a parti, az öreg Szén derült arccal jelent meg a kávéházban, és nagy titkolózva mondogatta barátainak:
- Jól állunk.
A részvények ára egyszerre felszökött. A lengyel duplán veszített örömében és a magyar játékosok kezdték kifeszíteni a mellüket.
Négynapi gondolkozási idő volt minden húzás után. Szén valahányszor megkapta a párisi postát, mindig vidámabb lett.
A győzelem biztos volt.
És csakugyan, egy félesztendei erős küzdelem után a híres párisi sakk-klub csúfosan elvesztette a partit.
A külföldi sakkisták ekkor nagyobb érdeklődéssel fordultak felénk. Szén János neve egyszerre ismert lett az egész kontinensen és a parti minden sakklapban megjelent.
A pesti sakktársaságnak nagy jövőt jósoltak ekkor. De közbejöttek a szabadságharc mozgalmai és a sakktársaság odahagyta a 64 kockás harcteret azért a csatamezőért, ahol eleven katonák intézték az ütközeteket, és a tétel a nemzet szabadsága volt.
Párizs - Pest Városközi mérkőzés , 1843
A magyar sakkozás történetében mérföldkőnek számít a Pest-Párizs mérkőzés, amelynek eredménye elismertté tette az addig alig ismert magyar sakkozókat és sakkozást szerte Európában. A két levelezési játszma Aaron Alexandre francia mesternek köszönhetően jött létre, aki európai körútja során Pestre is ellátogatott annak reményében, hogy könnyedén elbánik az itteni sakkozókkal. Tapasztalatai után bátran közvetített a párizsi Café de la Régence és a pesti Wurm kávéház játékosai között. A pestiek csak némi habozás után vállalták el az anyagilag kockázatos küzdelmet, hiszen magyar részről 500 Ft-ot kellett tétként letenni a párizsiak 1250 frankja ellenében. Az összeg tekintélyes voltát mutatja, hogy Szén József levéltárosi fizetése 1847-ben évi 700 Ft volt !! A párizsi kávéházat félelmetes hírnév övezte abban az időben, itt tanyáztak a legjobb ismert sakkjátékosok. Itt játszott egykor Philidor, de gyakran megfordult a kávéházban Diderot, Rousseau, a nagy filozófus, az amerikából visszatért Benjamin Franklin. A franciák állandó tanácskozói Saint-Amant, Calvi és Laroche voltak, az öreg Deschapelles elnökölt, de ő a 2. napon megsértődött, mert lépését leszavazták és visszavonult a szerepétől. A pestiek szervezettségben is felülmúlták ellenfelüket, az elküldendő lépések eldöntésére két bizottság is alakult. Az előkészítő jellegű elsőben a 34 éves Erkel Ferenc is jelen volt. Az elemzéseket aztán a Szén József-Grimm Vince-Lőwenthal Jakab triumvirátus ellenőrizte és végső döntést ők hoztak. A lépéseket levélben közölték, hiszen a Pest-Párizs távírókábel ekkor még nem létezett, az csak 1850-ben jött létre.
1.e4
1...,e5 2.Hf3
2...,Hc6 3.Fc4 Egy kis érdekesség: e játszma után kapta a Magyar védelem nevet 3.-Fe7 védekezési mód, pedig egy 1766-os olasz kiadványban szerepelt már. Mégis teljes joggal viseli a nevet, mert először került neves játékosok táblájára, tudatos stratégia részeként. Tudni kell, hogy az Evans-csel (1.e4, e5 2.Hf3, Hc6 3.Fc4, Fc5 4.b4 ) ebben az időben félelmetes hírnévnek örvendett, éppen ezért nagyon is indokoltnak tűnt az ellenfél játékmódjának megelőzése, még ilyen passzív lépés alkalmazása árán is.
3...,Fe7 A magyar védelem alapállása. Ez a védekező jellegű lépés, amelyet sikerrel alkalmaztak eben a játszmában nem lehetett igazán hosszú életű. A sakk fejlődése gyorsan átlépett rajta, és a mesterek figyelme az egészségesebbnek látszó Hf6 és Fc5 lépések felé fordult. Természetesen ma is előfordul játszmákban, de a tapasztalat azt mutatja, hogy világos pontos játékvezetése esetén a 3.--,Fe7 lépés sötét kicsit hátrányosabb állásához vezet.
4.0-0 (A sáncolás vagy rosálás)
4...,Hf6 5.d4, d6 6.d5 A régi elemzésekben hibáztatják a centrum korai lezárását. A helyzetet megítélni azonban koránt sem volt olyan egyszerű, mivel ehhez egyszerűen még nem gyűlt össze elég tapasztalat. Kétségtelen azonban, hogy sötétnek ezek után nagy baja már nem történhet a nyitásban.
6...,Hb8 7.Fd3, 0-0 8.h3, c6 9.c4, c:d5
10.c:d5 He8 Ma típuslépésnek mondanánk a világos centrumgyalogok robbantását előkészítő lépést. A huszár felszabadítja az f7 gyalogos útját.
11.Vc2, g6 12.Hh2, Hg7 13.f4, f5 14.f:e5, Vb6+ Fontos közbeiktatás a visszaütés előtt, amely aktív helyre állítja a vezért.
15.Kh1
15...,Hh5! Újabb támadó szellemű közbeiktatás, a természetes visszaütés helyett.
16.Bf3, f:e4 17.F:e4, B:f3 18.g:f3 Mi volt ennek az elég csúnya lépésnek az oka, amellyel világos szétszakítja a királyállását? 1. Az ezzel egy időben zajló másik játszmában, amit fordított színelosztással játszottak, kezdett a Párizsiak helyzete válságosra fordulni, ezért elkerülték a 18.H:f3 után lehetséges Hg3-Hf1-Hg3 után lehetséges örökös sakkal létrejövő döntetlent. 2. Az elemzéseikben hibát vétettek, nem vették észre sötét 19. lépését, amellyel királyuk helyzete válságosra fordult.
18...,F:h3 19.Hg4, Hg3+! Ez a sakk h2-re kényszeríti a királyt, ennek hátrányaira néhány lépés múlva fény derül.
20.Kh2, F:g4
21.f:g4, H:e4 22.V:e4, Hd7 Sötét minden tisztje szabad és a világos király csupasz. Most látni igazán milyen szerencsétlenül is áll a világos király. Nincs 23.e5:d6, mert F:d6 sakkra üt vissza, 24.Kg2 után pedig Bf8 jön és a sötét király hamarosan elesik vagy sötét súlyos anyagi veszteséget szenved. 23.e6 után pedig Hf6 24.Vg2, Vd4 jön és sötét támadó állása mellé még egy gyalogot is le fog nyerni.
23.b3, Vf2+ 24.Vg2, Ve1 25.Fb2, Fg5 26.Hd2 Világos kénytelen belemenni a tisztvesztésbe, hiszen a ló azonnal ingyen üthető.
26...,Ff4+ Sötét úgy nyeri le a tisztet, hogy még az e5 gyalogost is megszerzi hozzá.
27.Kh3, Ve3+ 28.Hf3, F:e5
29.F:e5, H:e5 30.Be1, V:f3+ 31.V:f3, H:f3 A pestiek döntő anyagi előnybe kerültek és néhány lépés múlva Párizs kapitulált.
32.Be7, Bf8 33.B:b7, Bf7 34.Bb8+, Kg7 35.a4, Kf6 36.a5, Ke5 37.a6, K:d5 38.b4, He5 39.b5, Hc6 Mivel a másik játszma is Pest győzelmével ért véget 1845 márciusában, a páros meccset 2-0 arányban ők nyerték. 0-1
Forrás: hu.wikisource.org www.csutisk.hu
