Sakkfigurák - a király

A király a legfontosabb báb. Ha a királyunknak mattot adnak, elveszítjük a játszmát, ezért értéke felbecsülhetetlen. Ha a királyt megtámadják, azt mondjuk, hogy a király sakkot kapott. A sakkot mindig el kell hárítani, azaz olyan lépést kell tenni a táblán, hogy utána a király már ne álljon sakkban. Ha ilyen lépés nem lehetséges, akkor azt mondjuk, hogy a király mattot kapott. (A matt arab szó, jelentése: magatehetetlen; a király matt, azaz a "király magatehetetlen".)

Bármely irányban (vízszintesen, függőlegesen, átlósan) léphet, de csak egy mezőt. Az egész játék az ellenfél királyának bemattolására irányul. A játék elején általában passzív és védelemre szorul, a végjátékban azonban többnyire aktivizálódik és erős támadóbábbá válik. A király mozgását korlátozza, hogy sakkba nem léphet, azaz nem állhat olyan mezőre, amelyen ki lehetne ütni. Azért csak „lehetne”, mert a szabályok szerint a király nem üthető. Kivételes lépés: sáncolás, amely szintén stratégiai szempontból nem mindegy, hogy a játszma folyamán mikor történik meg.

A megnyitás és középjáték idején a legjobb, amennyiben királyunkat sáncolással egy biztos sarokban védjük, de a végjáték folyamán nagy segítséget nyújthat a gyalogok sikeres eljuttatására a 8. sorba, mivel nagyon jó védelmet nyújt a gyalognak és védi a mellette lévő 2-3 mezőt is, a "király-háromszöggel" megszerzett tempóval viszont gyakran eldöntheti a játszma kimenetelét. 
Amikor királyunk a szabad és védtelen gyalog után ered, hogy ne érjen bennünket meglepetés, jó ismerni a következő szabályt:

Egy négyzetet képzeljünk el, amelynek egyik oldala a gyalog átváltásáig vezető út, jelen esetben a b4, b5, b6, b7 és b8 mező, és ugyanannyi mezőt kiszámolunk vízszintesen is. Amennyiben a király be tud lépni a zöld négyzetbe, akkor utoléri a gyalogot. Lássuk csak: 1.b5, Kf4 2. b6, Ke5 3. b7, Kd6 4. b8V , tehát a király a négyzeten kívülről indult és nem tudta utolérni a gyalogot. Láthatjuk, hogy az első lépés után újabb négyzetet kell elképzelnünk a táblán (rózsaszín négyzet), mivel csökkent az átváltásáig vezető út is.

A jelen példában, amennyiben sötét indul : 1....., Kf4 2. b5, Ke5 3. b6, Kd6 4. Kb7, c7 akkor a király belép a zöld négyzetbe és utol is éri a gyalogot. 

Amennyiben a gyalog a kezdő álláson áll, akkor a négyzet is egy mezővel rövidebb, mivel a gyalog kezdésre kéttőt is léphet:

A többi már hasonlóan zajlik le mint ahogyan azt a kezdő példánkban is láthattuk.

Vannak kivételes esetek, amikor a király a középjátékban is főszereplő a matt előkészítésében és annak lebonyolításában. Lássunk egy ilyen példát:

 

Világos kezd és örökös sakkal, a g5 és f6 mezőn, vezérével a döntetlent biztosíthatná, de ő nem akar sem döntetlent, sem tempót veszíteni az e1 bástya védelmével , inkább a következőt lépi meg:

1. Kh4, V:e1 +
vagy 1....., h6 2. Kh5, Kh7 3. B:e4 és 4. Fd3 és világos nyer.  
2. Kh5, V:f1 3. h4, Vf3 és sötét számára nincs visszaút,
4. Vg5+, Kh8 5. Kh6, Bg8 6. Vf6+, Bg7 7. V:g7+ és matt.

A legtöbben Samuel Loydot tartják a mindmáig élt legnagyobb - és legjelentősebb - feladványszerzőnek. Hétszáznegyvennégy feladványát, az életművének sakkvonatkozású szeletét összegyűjtő posztumusz kötete a sakkjáték híveinek valóságos breviáriuma. Már az alapötlete is elképesztő az alábbi remekműnek:

Világos indul - matt 3 lépésben

 Loyd a Checkmate magazinban 1903-ban publikálta ezt a háromlépéses mattfeladványt. Világos indul és ő ad mattot kivédhetetlenül. Ki hinné, hogy ez csak olyan módon lehetséges, ha a királyával lép és ő kap sakkot sakk után! Ráadásul a kezdő lépésével ezt ő maga teszi lehetővé - sötét haderejének megerősítésével egyetemben, amit szintén világos segít elő. Ám ahogy sötét erősödik, ahogy űzi a világos királyt, úgy kerül ő maga egyre közelebb a kikerülhetetlen véghez.

Lássuk a megoldást:
1. Ke2!!, f1V+ 2. Ke3 !!

Ha lehet, innen nézve még elképesztőbbnek tűnik a megoldást adó kulcslépés! Világos megengedi, hogy sötét második húzásával tízféleképpen(!) adjon "majdnem mattot" neki. Azonban mind a tíz sakk védhető. S a védő báb - elugrásával egyidőben - , míg a fenyegető figurát semlegesíti, fel is fedi egy saját tisztje eddig rejtett csapását. A b5 futár és az f6 bástya vagy üti a sakkadót, vagy közbehúz, önmagát a fenyegetés vonalába állítja. Ezzel lehetővé teszi, hogy vagy az a5 bástya, vagy a g7 futó felfedett sakkal mattot adjon! A harmadik lépésben, ahogy azt a feltétel előírta!

Elképesztő dolgokat tud a király is alakítani a 64-es mezőn.

Vannak olyan helyzetek a sakktáblán amikor vesztésre állunk, de egy patt segítségével mégis döntetlen eredményt érhetünk el.

A "patt" mint tudjuk akkor következik be amikor a lépésre következő félnek nincs semmilyen lépéslehetősége, a királya azonban nincs sakkban.

Egy ilyen állás alakult ki 1970-ben a Matulovic - Botvinik mérkőzésen, amikor Matulovic mindenáron ki szeretett volna harcolni egy döntetlent, de az ellenfélnek egy gyaloggal több volt a táblán, úgy nézett ki semmi esély, amikor a nagymester egy váratlan lépéssel mégis kiharcolt fél pontot:

Következett 1. Vd3+ 

és sötét vagy elveszíti vezérét, vagy 1..., V:e3 és világos pattban van.

Botvinik nagymester világos lépése után azonnal aláírta a döntetlen eredménnyel végződő játszmát.

Van amikor a királyt egy kicsit megsétáltatják a sakktáblán. Egy ilyen sakkfeladványt jelentetett meg Aleksandar D. Petrov (1794-1867), az első orosz sakkmester és feladványszerző, amely egy szimbólikus feladvány: "Napóleon szökése Moszkvából Párizsba".

Lássuk a feldványt:

Világos indul és a 14 lépésben mattot ad

1. Hd2++,Ka2 2. Hc3+, Ka3 3. Hdb1+, Kb4 4. Ha2+, Kb5 5. Hbc3+, Ka6 6. Hb4+, Ka7 7. Hb5+, Kb8 8. Ha6+, Kc8 9. Ha7+, Kd7 10. Hb8+, Ke7 11. Hc8+, Kf8 12. Hd7+, Kg8 13. He7+, Kh8

és a huszár-pár a királyt a h8 mezőre terelte, majd a következő lépésben a világos király mattot ad a sötét királynak,

14. Kg2 + matt.

Befejezésül egy 50 lépéses feladványban ismerkedhetünk a királlyal, amely egy nagy királyi séta után legyőzi ellenfelét. Ne ijedj meg, a feladvány nem nehéz.

Biztosan meg tudod oldani, csak olvasd el és kövesd az utasítást:

 

Világos indul - matt 50 lépésben

1. lépés - a világos király elsétál az a5 gyalogig és leveszi azt,

2. lépés - azután visszasétál a h3 és g4 mezőkig, majd leveszi az f3 gyalogot. Ez idő alatt a sötét király tipeg a b8-a7 mezőn.

3. lépés - a király átsétál a vezér szárnyra a b5 mezőre a sötét királyhoz , és sötét Kb8 lépése után világos Ka6 lépésével rákényszeríti, hogy az gyalogjával meglépje az f3 lépést.

Újabb utazás  és a világos király leveszi az f3 gyalogot, majd f4 lépésével szabad gyalogot hoz létre, átváltja a 8. sorban vezérré és mattot ad.

Ugye milyen egyszerű, számold ki, ez pontosan 50 lépés a mattig.

Források: hu.wikipedia.org   sakk.terasz.hu  Dimitrije Bjelica : Sahovska citanka 1976. Sarajevo