Megnyitások SKÓT JÁTÉK és SKÓT-CSEL

A skót játék kezdeti lépéseiről már Ercole del Rio 1750 - ban Sopra il giuoco degli Scacchi, Osservazioni pratiche d’anonimo Autore Modense című jegyzetében említést tesz, de valójában az edinburgi skót sakkozók a londoni sakkozók ellen, 1824-ben játszott levelezési sakkmérkőzése után vált népszerűvé és elismertté. A XIX században igen népszerű volt, majd az 1900-as évek után egy kicsit háttérbe szorult. A XX században ismét leporolták a nagymesterek a skót megnyitásról a több évtizedes port, és a 64-es mező vezető legjobbjai is, mint Kaszparov és Timman, szívesen kezdték játszmájukat ezzel a megnyitással.

A Sakkmegnyitások Enciklopédiájában a C45-ös besorolást kapta.
Lássuk a skót játék kezdő lépéseit:

1. e4, e5
2. Hf3, Hc6
3. d4

A skót játék kezdő állása, amelyben a nem eléggé felkészült világos bábok megpróbálják uralni a centrum mezőit. Ezzel azonban tempót veszít a fejlődésben, amelyet sötét kihasználva, játékosait akcióba hozza, és gyorsan kiegyensúlyozza az erőviszonyokat .

Sötét leggyakrabban a következő lépéssel folytatja:

3. ..., e:d4

A folytatásban világos huszárával leüti a sötét gyalogot:

4. H:d4

Sötétnek ezek után több lehetősége van. Attól függően, hogy mennyire bontakoztatja ki támadói és kombinatív mivoltát, a folytatásra a következő változatok léteznek a sakkelmélet repertoárjában:

4. ..., Fc5 a klasszikus változat,

A folytatás már több változatban futhat 5. H:c6 , 5. Fe3 vagy 5. Hb3 lépésekkel.

Amennyiben világos a 5. H:c6 lépés mellett dönt, következik 5. ...,Vf6 6. Vd2, d:c6 7. Hc3.

A 5. Fe3 lépésre 5. ...,Vf6 6. c3, Hge7 7. Fc4, 0-0 8. 0-0, Fb6 lépések következnek.

Világos 5. Hb3 lépésére viszont 5. ...,Fb6 6. a4, a6 7. Hc3 következik.

4. ..., Hf6 a standard régi változat,

A folytatásban világos a 5. H:c6 vagy 5. Hc3 lépést teheti meg.

A 5. Hc3 lépésre következik 5. ..., Fb4 6. H:c6, b:c6 7. Fd3, d5 8. e:d5, c:d5 9. 0-0, 0-0 10. Fg5, c6.

A másik változatban sötét negyedik lépése után a következő módon folytatódik a játszma 5.H:c6, b:c6 6. e5, Ve7 7. Ve2, Hd5 8. c4 .

4. ..., Vh4!? a Steinitz változat,

Majd következik 5.Hc3, Fb4 6.Fe2, V:e4 7.Hb5, F:c3+, 8.b:c3, Kd8 9.0-0 és a következő állás alakul ki Steinitz változatában:

Amennyiben világos negyedik lépése nem 4. H:d4, hanem

4. Fc4 akkor azt skót-cselnek hívjuk és a következő állás alakul ki a 64-es mezőn:

A folytatásban következik 4. ...,Fc5 5.c3, d3 vagy 5. ...,d:c3.

Sveshnikov nagymester 6.F:f7+, K:f7 7.Vd5+, majd a folytatásban 8.V:c5 lépést játszotta meg egyik játszmájában.

És még egy csel a skót játék folytatásaként:

4. c3 Göring - csel - Carl Theodor Göring ötlete alapján.

Aljechin a folytatásban 4. ...,d:c3 5.H:c3 játszott .

A Göring-cselt szívesen játszották Aljechinen kívül Howard Staunton, Ljubomir Ljubojevic, David Bronstein, Frank Marshall és Jonathan Penrose nagymesterek.

Befejezésül egy pár sakkjátszmán keresztül tanulmányozzuk a skót játék gyakorlati alkalmazását a 64-es mezőn.