Egy újabb kombinációs elemmel ismerkedünk meg, a kötéssel.
Akkor beszélünk kötésről, ha egy sakkfigura ellenséges tiszt által akadályoztatva van a lépésben oly módon, hogy az ellenséges tiszt a következő lépésben üthetné, és így ha lépne, felszabadítaná az ellenséges tiszt tűzvonalát, és így a kötő tiszt leüthetne egy olyan sakkfigurát, amelyiket eddig pont az ellenséges tiszt tűzvonalának korlátozásával védett az a sakkfigura.
Egyszerűbben fogalmazva, létezik egy saját figuránk, amely leköti az ellenfél figuráját, úgy, hogy az nem támadhat, nem üthet vagy nem léphet el, mert akkor sakkban marad, vagy minőséget veszít, vagy nagyon erős pozícióba hozza a másik felet.
Fontos, hogy jól mérjük fel a kombinációban szereplő figurák minőségi és pozíciós értékét .
A következő példa segítségével megismerkedhetünk a gyakorlatban is a kötés helyes és megfelelő alkalmazásával.
Ebben az állásban két kötésre is lehetőségünk van. Világos indul és megjátszhatja a 1. Ff3 lépést, amely leköti a sötét huszárt a d5-mezőn, mivel az a8-bástya sokkal többet ér a kötés-vonal végén.
A másik kötés a 1. Bd2 lépéssel valósul meg, amely leköti a sötét huszárt, de most a kötés-vonal végén a legértékesebb figura van, amely a sakk szabályainak értelmében nem maradhat sakkban.
A két kötés között láthatjuk, hogy nagy a különbség: az első esetben a sötét huszár elléphet a kötésből, amellyel veszélyezteti az a8-bástyát, míg a második esetben a huszár nem léphet el a d5-mezőről, mivel a sakk játékszabályainak értelmében nem hagyhatja támadás alatt saját királyát.
Az első esetben relatív-kötésről beszélünk, míg a második esetben abszolút-kötésről.
Lássuk a két változat folytatását:
1. Ff3, He3+
Sötét huszár kitér a támadás elől, amely a bástyát is veszélyezteti, mivel megtámadja a világos királyt. Gyenge lépés lenne 1. ..., Ba5 mert 2. Bd2 után világos abszolút-kötést produkálna.
2. Kg3
A 2. Kf2 lépésre sötét 2. ..., H:g4+ válaszolna amely elméletileg döntetlen állást eredményezne.
2. ..., Ba5
Amely a legegyszerűbb megoldás sötét számára, mivel a huszár feláldozásával döntetlent ér el, de 3. g5 lépésre 3. ..., B:g5+ szintén döntetlent eredményez.
A másik változat viszont világos számára egyértelműen biztosítja a győzelmet.
1. Bd2, Ba5
2. Ff3
és sötét elveszíti huszárát és a játszmát is.
1. Fa4, Hge7 2. Hd4
És a c6-huszárt másodszor is támadás éri, melyet nem lehet kivédeni. A 2. ..., H:d4 lépésre 3. F:e8 következik, amellyel világos minőség előnyhöz jut, és ez elegendő is a győzelemhez a játszma folytatásában.
És most végezzünk el egy kis módosítást az ábrán, a világos bástyát helyezzük a c1-mezőre.
És a c6-huszárt másodszor is támadás éri, melyet nem lehet kivédeni. A 2. ..., H:d4 lépésre 3. F:e8 következik, amellyel világos minőség előnyhöz jut, és ez elegendő is a győzelemhez a játszma folytatásában.
És most végezzünk el egy kis módosítást az ábrán, a világos bástyát helyezzük a c1-mezőre.
Nézzük, a "mellékszereplők" helyzetének egy kis eltérése esetén, hogyan is valósul meg eddigi elképzelésünk:
1. Fa4, Hge7
Világosnak nincs sikeres folytatási esélye.
2. Hd4 ?
Ez most rossz lépés, mert sötétnek sikerül feloldani a kötést a következő lépésben.
2. ..., H:d4
3. F:e8, He2+ 4. Kf1, H:c1 és sötét egy figurával gazdagabban került ki a "párharcból".
Ezzel a segéd példával csak azt szerettem volna szemléltetni, hogy a kötés mint kombinációs elem összetettebb az eddig ismert elemeknél, és csak egy pontosan kiszámított kombináció vihető sikeresen célba.
Amikor egy adott sakkfigurát értékelünk, egy kombináció megtervezésekor, akkor a táblán betöltött pozíciós szerepét is figyelembe kell venni, mivel nem mindig a minőség a legfőbb mérvadó a helyes döntés meghozatalához .
Egy ilyen példát illusztrál a következő ábra:
Világos indul és a következő kombinációval nyeri meg a játszmát:
1. Vh4
Világos vezérével köti le a sötét bástyát, de sötét nem ütheti a vezért, mert annak sokkal fontosabb a szerepe az e5-mező védelmezésében, mivel 1. ..., B:h4 lépésre 2. F:e5 matt következne.
1. ..., Kg7
Sötétnek nincs jobb lépése, mivel 1. ..., Vd1 lépéssel ha védeni is próbálja bástyáját, következik 2. F:e5 matt.
2. V:h5
Világos tisztet nyer ezzel a kombinációval, de ezek után már F:e5 lépésével nem mérhet döntő csapást a sötét királyra.
Az abszolút-kötés sok esetben az ellenfél védelmi rendszerének, pillanatnyi, teljes kikapcsolására, leblokkolására szolgál. Egy ilyen példát láthatunk a következő példában, amely a Rellstab-Petrov, Kemeri, 1937-es játszma befejezése.
1. ..., F:f4+ 2. V:f4, Bg3
Fenyeget 3. ..., B:h3 matt, amelyet világos nem tud kivédeni.
Sötét lekötötte a világos vezért az f4-mezőn, elterelte a g3-mező közeléből, ezzel megszűnt védelmi feladata is. Amennyiben sötét azonnal 1. ..., Bg3 lépéssel kezd, akkor természetesen világos két bástyáért odaadta volna vezérét és ezzel meg is őrizte volna védelmi "hadállását".
A következő példában világos egy relatív-kötés megvalósításáért feláldozza bástyáját.
1. Bd6, V:d6
1. ..., Ve8 vagy Vg4 lépésre természetesen 2. Hf6+ következett volna.
2. Vh6
Világos mattal fenyeget 3.Vg7+ lépésével.
És csak most látható a bástya áldozat eredménye, mivel a 2.Vh6 lépéssel világos kötésvonalba hozta sötét vezérét, amely a g6 gyalog elmozdulása esetén elvész. Következett:
2. ..., g:h5 3. V:d6
És világos minőségelőnye elegendő a végső győzelem kivívásához.
1. Fa4, Hge7
Világosnak nincs sikeres folytatási esélye.
2. Hd4 ?
Ez most rossz lépés, mert sötétnek sikerül feloldani a kötést a következő lépésben.
2. ..., H:d4
3. F:e8, He2+ 4. Kf1, H:c1 és sötét egy figurával gazdagabban került ki a "párharcból".
Ezzel a segéd példával csak azt szerettem volna szemléltetni, hogy a kötés mint kombinációs elem összetettebb az eddig ismert elemeknél, és csak egy pontosan kiszámított kombináció vihető sikeresen célba.
Amikor egy adott sakkfigurát értékelünk, egy kombináció megtervezésekor, akkor a táblán betöltött pozíciós szerepét is figyelembe kell venni, mivel nem mindig a minőség a legfőbb mérvadó a helyes döntés meghozatalához .
Egy ilyen példát illusztrál a következő ábra:
1. Vh4
Világos vezérével köti le a sötét bástyát, de sötét nem ütheti a vezért, mert annak sokkal fontosabb a szerepe az e5-mező védelmezésében, mivel 1. ..., B:h4 lépésre 2. F:e5 matt következne.
1. ..., Kg7
Sötétnek nincs jobb lépése, mivel 1. ..., Vd1 lépéssel ha védeni is próbálja bástyáját, következik 2. F:e5 matt.
2. V:h5
Világos tisztet nyer ezzel a kombinációval, de ezek után már F:e5 lépésével nem mérhet döntő csapást a sötét királyra.
Fenyeget 3. ..., B:h3 matt, amelyet világos nem tud kivédeni.
Sötét lekötötte a világos vezért az f4-mezőn, elterelte a g3-mező közeléből, ezzel megszűnt védelmi feladata is. Amennyiben sötét azonnal 1. ..., Bg3 lépéssel kezd, akkor természetesen világos két bástyáért odaadta volna vezérét és ezzel meg is őrizte volna védelmi "hadállását".
A következő példában világos egy relatív-kötés megvalósításáért feláldozza bástyáját.
1. Bd6, V:d6
1. ..., Ve8 vagy Vg4 lépésre természetesen 2. Hf6+ következett volna.
2. Vh6
Világos mattal fenyeget 3.Vg7+ lépésével.
És csak most látható a bástya áldozat eredménye, mivel a 2.Vh6 lépéssel világos kötésvonalba hozta sötét vezérét, amely a g6 gyalog elmozdulása esetén elvész. Következett:
2. ..., g:h5 3. V:d6
És világos minőségelőnye elegendő a végső győzelem kivívásához.
Források: Dimitrije Bjelica: Sahovska citanka, 1976 Vladimir Vukovic: Skola kombiniranja, 1978
hu.wikipedia.org/wiki/Sakkban_használt_fogalmak_listája
Márki István: A sakkjáték tankönyve . Kezdők és haladottabbak számára, 1897
V.N.Panov: Sah zanimljiva igra, 1977
hu.wikipedia.org/wiki/Sakkban_használt_fogalmak_listája
Márki István: A sakkjáték tankönyve . Kezdők és haladottabbak számára, 1897
V.N.Panov: Sah zanimljiva igra, 1977
