Kombináció - Alapvető kombinációs elemek - 20

A nagymesterek játszmáiban, a kötés, mint kombinációs elem alkalmazására, sok szép példa van a sakktörténelem repertoárjában .

Egy ilyen elegáns kombinációt láthatunk a Steiner - Trifunovic, Saltsjöbaden, 1948-as játszmában.

1. ..., B:e6
Megnyitja az f-vonalat. A 2. e:d6 lépés most nem jó, mert következik 2. ..., Be2+. Világos e-gyaloga kötésben áll.
2. f:e6, B:f4 3. e:d6
A kötés ereje most látszik csak igazán. A 3. V:f4 nem jó, mert sötét 3. ..., Vg2 mattal fenyeget, de a 3. B:f4 sem jó, mert következik 3. ..., F:e5 4. Kg3 majd 4. ..., Vf3+ vagy 4. ..., Ff3 sakk és sötét megnyeri a játszmát.
3. ..., Bf3 4. Bf2, V:d6+ 5. Kg1, Bg3+ 6. Kf1, B:h3 7. Bg2, Bh1+ 8. Kf2, Vf8+ 9. Ke3, Bh3+ 10. Ke4, Vf3+ 11. Kd4, H:g2 és sötét nyerő állást vívott ki magának. 

A következő állás, a Noteboom-Gromer, Párizs, 1924-es játszmában jött létre. Világos kezd és a következő kombinációval nyeri meg a játszmát:

1. Bf5!, V:e4

A 1. ..., g:f5 lépésre 2. Vg5 következett volna.

2. B:h5+, g:h5 3. Fc2

A sötét vezér lekötése, még ha csak egy kis időre is, meghatározza a játszma kimenetelét.

3. ..., F:c6 4. Vg5!

Világos, természetesen nem a vezért akarta ütni, ezért nem is játszotta 4. F:e4+ lépést, mivel következett volna 4. ..., F:e4 majd 5. Vg5, Fg6 és sötét minőség előnnyel és egy stabil védelemmel zárta volna ezt a kombinációt.

4. ..., Vg6 5. V:h5+, Kg8 6. F:g6 és sötét fel is adta a játszmát.

A gyakorlatban megtörténik, hogy két egymást metsző vonalat, a metszéspontban kötéssel blokkolunk . 

Itt már öt "szereplő" vesz részt a kombinációban: kettő a kombinációt végrehajtó fél részéről a kötést végzi, egy az ellenfél figurája, melyet lekötünk, és még kettő, az ellenfél figurája, amely szintén kötésbe kerül a  kötésvonal végén.

Lássuk ezt a kereszt-kötést egy példán keresztül.

A következő állás a Stahlberg-Lundin játszmában jött létre.

1. Vc3+, Vd4?

Nagy hiba volt ez a lépés sötét részéről. Vezérét a c3-g7 átló és a d-vonal metszéspontjába helyezte, és ennek köszönhetően világos a kötés, mint kombinációs elem alkalmazásával megnyeri a játszmát.

2. Bd1

Sötét mindenképpen veszít, vagy vezért bástyáért, vagy csak bástyát. A 2. ..., V:c3 lépésre következik 3. B:d7+ majd 4. b:c3 és a végjátékot már könnyű megnyernie világosnak.

A  következő példában keresztezi egymást a d-vonal és az ötödik sor, amelynek a metszéspontjában áll a sötét bástya.
Ezek a feltételek lehetőséget kínálnak világos számára, hogy megnyerje a játszmát.

1. Bd2!
Sötét mindenképpen anyagi veszteséget szenved. Vagy vezért ad egy bástyáért a 1. ..., B:f5 2. B:d8, vagy egy bástyát veszít 1. ..., Kb4 2. B:fd5 , amely egyben a játszma elvesztését is jelenti.

A következő példában három vonal kereszteződésével találkozhatunk, amelyet sötét ügyesen ki is használ és győztes állást harcol ki magának.

1. ..., Vf5!
Láthatjuk, hogy a sötét vezér leköti a világos futót a Vc2 miatt, de a sötét futó is kötésben tartja futó társát az e4 mezőn a Kh1 miatt.
2. Bfe1, Bae8
És most már három vonal is keresztezi egymást, és a legnagyobb nyomás az e4-mezőn elhelyezkedő futóra esik.
Az eddigi kötések mellé még egy új is kialakult az e-vonalon.
3. Hc3, B:e4 4. H:e4, Be8
Sötét ezek után megnyeri a játszmát, mivel világos bábut veszít az e4-mezőn.

A kötésről az eddigiekből tudjuk, hogy megvalósításához legkevesebb három figurára van szükségünk, melyek egy vonalban állnak. Meg kell említenem azt a lehetőséget is, amikor csak megtámadjuk az ellenfél figuráját, de az mögött nem áll másik figura, de mégis kötésbe kerül, mivel így véd  egy nagyon fontos mezőt, amely számára stratégiai fontosságú.

A következő példa egy ilyen helyzetet mutat be nekünk.

Világos a következő lépéssel kezd:

1. Fg5

A futó megtámadja a huszárt, amely nem menekülhet el mert pl. 1. ..., He4 lépésre következne 2. Bd8+ és matt.

Ez is kötés, még ha nem is felel meg teljes egészében a kötés definíciójának.

1. ..., Ke7

Most beszélhetünk igazi kötésről. A 1. ..., Ba6 lépésre 2. Bd8+ majd 3. B:g8 következett volna és világos bástyát nyert volna.

2. Bf2, Ba6 3. Bdf1 és világosé az f6-huszár. 

Források: Dimitrije Bjelica: Sahovska citanka, 1976   Vladimir Vukovic: Skola kombiniranja, 1978
hu.wikipedia.org/wiki/Sakkban_használt_fogalmak_listája 
Márki István: A sakkjáték tankönyve . Kezdők és haladottabbak számára, 1897
V.N.Panov: Sah zanimljiva igra, 1977