Münchausen báró kalandjai a sakk világában
Bizonyára mindannyian hallottatok már Münchausen báró csodálatos utazásairól és kalandjairól, a legendás Münchausen-mesékről, például amelyben a mocsárba esett báró parókája copfjánál fogva húzza ki magát az ingoványból. Avagy a már a keresztes hadjáratok idején is felbukkanó kettévágott ló esete: eszerint a báró egy vár bevétele után hiába itatta lovát, az csak szomjas maradt és vedelte a vizet. Végül a háta mögé nézve meglátta, hogy szegény patást kettévágta a kapu védőrácsa. Az önállósult hátsó rész szétrúgott a törökök között, majd a kancáknak kezdett udvarolni. A báró babérindával varrta össze lovát, aminek az az üdvös hatása lett, hogy az ágból lomb serdült, s ő árnyékban ülhetett a nyeregben.
A báró szeretett sakkozni , de bizonyára nem láttatok egyetlen játszmáját sem. Úgy mesélik, hogy a sakkban is legfőképpen burjánzó fantáziája diadalmaskodott. Lássunk hát egy pár játszmáját, melyeket egy ismeretlennel játszott és amely tanulságként fennmaradt az utókor számára:
1. játszma: Münchausen - Ismeretlen N.N.
2. játszma: Münchausen - Ismeretlen N.N.
3. játszma: Münchausen - Ismeretlen N.N.
Ezután következett : 13. V:d8, K:e1
Ebben a pilanatban Münchausen felkiáltott:
- Ez lehetetlen lépés !
- Mi az, hogy lehetetlen, hát ön is így játszott.
- De én a vezérrel léptem. Ezek szerint ön nem is tud sakkozni.
- Nem tudok uram, de nem akartam megsérteni, ezért néztem, hogy ön hogyan játszik, és igyekeztem én is ugyanúgy lépni a sakkfigurákkal .
Forrás: Dimitrije Bjelica : Sahovska citanka 1976. Sarajevo
