A következő ábra bemutatja a bástya igazi erejét egy rendezett sakktáblán :
1. Bh1, Kg7 Világos 2. Bh8-al fenyeget, de
2. Bd1 lépéssel gyorsan legyőzte a sötét királyt a 8. sorért folytatott harcban, és a huszárt a következő pár lépésben leüti, amely után már szabályos játékkal könnyen megnyerheti a játszmát.
Megtörténik, hogy a bástyának önfeláldozó módon fel kell áldoznia magát a győzelem elérése érdekében:
Következik 1. Bd3, Bg5 2. Bd5+, B:d5 3. c:d5 és az egyik gyalog megállíthatatlanul eljut a 8. sorba, ahol vezérként könnyen kivívja a megérdemelt győzelmet.
Mivel mindegyik játékos a játszma kezdetén két bástyával rendelkezik, érdemes megnézni egy olyan helyzetet is, amelyben a bástya-pár egy vonalon vagy soron egy nála erősebb sakkfigura ellen küzd:
Laker - Capablanca , 1926 |
Ebből az állásból sötét a következőképpen vívta ki győzelmét:
1...., V:d1 2. B:d1, B:d1+ 3. Kg2, Hg4 4. Vb6, h5 megerősíti a huszárt és egyben szabad utat nyit királyának,
5. Hc5, Be8 és világos feladta a játszmát, mivel sötét bástyáit nem tudja megállítani.
A következő kis tanulmány bemutatja sötét figyelmetlen és világos szemfüles bástyájának harcát:
1. Ba7, Be8 2. d7, Be7 3. d6, B:d7 4. Ba8+ és matt.
Nézzük két bástya hogyan fejezi be a leglátványosabb módon a játszmát William Anthony SHINKMAN az American Chess Journal 1877-ben megjelent feladványában:
1. Bh1! várakozás
1. ... Kf2 2. Kh3 várakozás
2. ... Kf3 3. Bf1#
1. ... Kxh1 2. Kg3 [3. Be1#]
2. ... Kg1 3. Be1#
1. ... Kf3 2. Bh2 várakozás
2. ... Kf4 3. Bf2#
1. ... Kf2 2. Kh3 várakozás
2. ... Kf3 3. Bf1#
1. ... Kxh1 2. Kg3 [3. Be1#]
2. ... Kg1 3. Be1#
1. ... Kf3 2. Bh2 várakozás
2. ... Kf4 3. Bf2#
Most viszont egy olyan sakkjátszmában láthatjuk a háttérben lapuló bástyát, aki a kellő pillanatban akcióba lép és megnyeri a játszmát: