Ő az, ki bármely irányban léphet, bármennyi mezőt, mindaddig, amíg a tábla széléhez nem ér, vagy egy másik figura nem kerül az útjába. Ha az ellenséges figura, kiütheti, ha saját báb, meg kell állnia egy mezővel előtte. E szabály egyébként a huszár kivételével minden figurára igaz (csak a huszár ugrik, kivétel sáncolás). Tág mozgáslehetőségéből adódóan a vezér a sakkjáték legerősebb figurája.
Nézzük a gyakorlatban a királynőt, amikor a 64-es mezőn ő az igazi vezér:
 |
| Harc a bástya ellen |
 |
| ...és a bástya a h8 mezőn elvesztette a csatát |
Ez egy egyszerű példa volt, de lássuk Mendhelm egyik tanulmányát, amelyben sokkal nehezebb helyzetben is a vezér diadalmaskodik:
A következő példában sötét három figuráját is feláldozta, hogy világos királyát a h5 mezőre terelje, és a vezérre bízta a további teendőket, aki nem tétlenkedik. Lássuk csak...
 | |
| Zambelly- Maroczy , 1898 |
A következő példa a vezér mozgékonyságát igazolja - a 64 mező méltó uralkodója:
És ezekután már könnyű a befejezés.
Tekintsük meg a királynő kecses mozdulatait Samuel Loyd feladványában...lenyűgöző és legyőzhetetlen:
A következő sakkjátszma ékesen igazolja, hogy amennyiben vezérünket aktív helyzetbe hozzuk, garantált a győzelem:
És befejezésül egy Samuel Loyd feladványban megcsodálhatjuk a királynők legyőzhetetlen és szemet kápráztató "haderejét":
Hát nem csodálatos ?
Hát nem csodálatos ?
