2012. január 30., hétfő

KOMBINÁCIÓK - Bevezető

Az a sakkozó, aki nem törekszik a maximális eredmény elérésére, a nyerésre, az rendszerint megelégszik a "megtámadja-megvédem" legegyszerűbb sakkműveletekkel. Ez nem a sakkjáték művészi formája, csak amolyan "favágás sakkmódra". Akik a sakk szépségeit felismerik, azok ennél többre vágynak. Játszmáik nem egyszerű sablonlépések, hanem szemet és lelket gyönyörködtetnek. Ahhoz, hogy ilyen játszmákat produkálhassunk, állandóan fejleszteni kell kombináló képességünket.
A kombináció a sakkjátékban bizonyos helyzetek kihasználása érdekében tett kényszerítő erejű lépéssorozat.
Leginkább azok a kombinációk vonzzák a sakkrajongókat, amelyek áldozatok révén valósulnak meg. Amikor nagyobb értékű figurát ajánlunk cserébe kisebb értékűért, akkor azt mondjuk, hogy áldoztunk. 
A kombináció nagyon hasonlít a csapdához.
A különbség a kettő között, hogy a csapda nem kényszerítő erejű. A jó áldozati kombinációban viszont az ellenfél akár elfogadja az áldozatot, akár kitér előle, a kombináló fél kitűzött célja mindenképpen megvalósul.
Az áldozat segítségével megvalósul egy elképzelés, a kombináció eszméje, amely legfőbb célja az indítékok megváltoztatása annak érdekében, hogy egy olyan állás jöjjön létre, amelyben az újabb indítékok alkalmazásával előnyre tegyünk szert.
Tudom, ez egy kicsit bonyolultnak tűnik, de a következő példa segít majd megérteni a fenti gondolatokat.


Elemezzük a fenti állást:
Vannak -e gyengeségei a sötét figurafelállásnak vagyis milyen indíték vezérelhet bennünket a kombinálásban ?
Megállapíthatjuk, hogy sötét általánosságban nézve jól áll. 
Egy ügyes kombináció segítségével azonban kihasználhatjuk az állás gyengeségeit, és az első látásra alig látható hiányosságokat.
Ilyen apró hiányosság sötét esetében igenis létezik. 
A d7-en álló bástya védtelen. 
De hát kötelező minden figurának védenie egymást ?
Nem, természetesen ez nem kötelező. A konkrét helyzetben azonban egy ilyen apró hiányosságot sikeresen kihasználhatunk. 
Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a világos figurák aktív felsorakozását sem, amely szintén fontos alapját képezi a következő kombinációnak. Lássuk világos eszméje hogyan valósul meg a gyakorlatban.
1. B:f6!
A minőségi áldozat mögött egy elképzelés áll - a kombináció eszméje. A g7 -en álló sötét gyalogot az F vonalra tereljük, amelynek eredményeként kitakarja a sötét királyt és világos már is támadhat.
A kombináció eszméje tehát a sötét gyalog G vonalra történő átirányításában rejlik.
1. ..., g:f6
Miután a kombináció eszméje megvalósult, új állás keletkezett, amely világost új indítékokra ösztönzi. Most már nem csak a bástya  a támadás célpontja, hanem a király és a g7 bástya . Mindezt világos nagyon ügyesen egy lépéssel megoldja.
2. Vg4+, Kh8
3. V:d7 és világos figurát nyert.

kombinacio_1.gif

Lássunk még egy példát, amelyben a kombináció eszmei mivolta sötét pozíciójának szétrombolásában rejlik.


1. He7+, Kh8
Sötétnek nincs más lépés esélye, egyedül a vezért feláldozhatja a huszárért, de akkor már eleve elveszti a játszmát.
2. V:h7+
Váratlan csapás. Világos feláldozza vezérét, hogy szétrombolja a sötét király menedékhelyét.
2. ..., K:h7
3. Bh3+ és matt.

kombinacio_2.gif

Láthatjuk, hogy világos vezérét feláldozva egy sajátságos és új pozíciót állít fel a táblán. Egy normális játszmában a vezért elveszíteni annyit jelent, mint a játszmát elveszíteni, de a jelen esetben, a maximálisan aktív világos figuráknak köszönve, a vezéráldozattal a sötét király a h7 mezőre kényszerül, ahol védtelenné válik, és ahol gyors ütemben mattot is kap.
Világos, aki előzőleg már egy figurát feláldozott azért, hogy figurái aktív pozíciót foglaljanak el a sakktáblán, egy ügyes kombinációval meg is nyeri a játszmát.

Források: Karakas Éva: Támadás a király ellen , Sport.Budapest.1976 Dimitrije Bjelica: Sahovska citanka  Igor Bondarevski: Kombinacije u sredisnjici

2012. január 25., szerda

A centrummezők elfoglalása

A centrumért folyó harc már az első lépésekkel kezdődik, de azt teljes egészében ritkán sikerül megszerezni, rendszerint mindkét fél egy-egy centrummezőt tart birtokában. Világos számára különösen fontos a d5 vagy c5 mező feletti uralom, mert az ezen pontokra elhelyezett tisztjei nyomást gyakorolhatnak sötét állására. Kevésbé aktív világos a d4 és e4 pontok elfoglalása után.
Sötét számára éppen ezek a mezők a legfontosabbak. A védelem szemszögéből nézve elegendő a kiegyenlítéshez, ha a d5 vagy e5 pontok egyike sötété.
Lássunk egy-egy példát a centrummezők elfoglalására, a sakk nagymestereitől.
A d5 mező
Petroszjan-Kozma
1958, 13. olimpia
Vezérgyalog megnyitás
1. Hf3, Hf6 2. d4, e6 3. Fg5, c5 4. e3, b6? 5.  d5!, e:d 6. Hc3, Fb7 7. H:d5, F:d5

Erre világos véglegesen megszerzi a d5 pontot. Jobb lett volna 7. ..., Fe7
10. Fc4, Fe7 11. 0-0-0, Bd8
A megnyitás eredményeként világos elfoglalta a centrumot s d5-ről nyomást gyakorol a félig nyílt d-vonalra, ahol sötétnek gyengéje van - a visszamaradt d-gyalog.
A d4 mező
A következő játszmában sötét a d4 pontot igyekszik megszerezni, bár azt nehezebb birtokba venni. Főleg olyankor sikerül, amikor világos nem játssza pontosan a megnyitást 
Beni - Tal
1958, 13. olimpia
Szicíliai védelem 
1. e4, c5 2. c4

Ilyen lépéssorrendet ritkán alkalmaznak. Máris látható, hogy a d4  pont nyugtalanság forrása lehet, védeni kell a sötét tisztek behatolása ellen. Egyébként elég körültekintő játék mellett egy olyan pontot, amely nincs nyílt vonalon, meg lehet védeni az ellenfél tisztjeinek behatolásától.
2. ..., Hc6 3. Hc3, hf6 4. d3, e6 5. f4

Jobb 5. Hf3. Most sötét a centrumban ellentámadáshoz jut. 
5. ..., d6, 6. e5, Hg8 7. Hf3, Hge7

Megkezdődik a sötét huszár útja d4-re.
8. Fe2, Hf5 9. 0-0, Fe7 10. Ve1, 0-0 11. Hd1, d:c 12. d:c, Hb4 13. Vc3, Hd4!

Sötét tehát megszállta a d4 mezőt és magához ragadta a kezdeményezést.
Az e5 mező
Világos számára nagy jelentőségű az e5 pont elfoglalása. Céltörően játszotta világos a megnyitást a következő játszmában.
Bronstein - Tajmainov
1963, 31. szovjet bajnokság
Vezérgyalog megnyitás
1. d4, Hf6 2. Hf3, e6 3. Ff4

Világos már itt elárulja szándékát. Ahelyett, hogy a c-gyaloggal támadná a d5 pontot, az e5 pontot kívánja megszerezni.
3. ..., Fe7 4. Hbd2, d5

Sötét világos kezére játszik. Lehetősége volt 4. ..., c5 5. c3, b6-ra és a játék alakulásától függően d7-d6 vagy d7-d5-öt lépni.
5. e3, b6 6. He5!

Világos nem csak birtokba vette az e5 pontot, de meg is akadályozza, hogy partnere a világos színű futókat cserélje. A sablonos 6. Fd3-ra sötét 6. ..., Fa6-tal folytatta volna, de most 6. ..., Fa6? hiba, mert 7. Hc6!, H:c6 8. F:a6 következne világos előnyére.
6. ..., 0-0 7. Vf3!

Világos terve láthatóvá válik: átviszi vezérét a királyszárnyra, hosszú oldalra sáncol és Fd3, majd Vh3-mal támadást készít elő.
7. ..., c5 8. c3, Ve8

Most sem ment 8. ..., Fa6 9. Hc6! miatt.
9. Fd3, Fa6 10. Fc2!

Csak akkor számíthat támadásra, ha a világos mezejű futóját megtartja.
10. ..., Hc6 11. Vh3, c:d 12. e:d, Bc8 13. 0-0-0

Nagyon éles helyzet alakult ki. Az ellenfelek különböző oldalra sáncoltak. Világosnak reálisabb esélye van a támadásra, valamennyi tisztje aktív helyzetben van. A centrumban huszárja trónol, a vezér és futár a h7 pontot fenyegeti. Nagy bonyodalmak után világos megnyerte a játszmát.
Az e4 mező
A centrum egy pontját sem szabad önként átadni az ellenfélnek. Ezt a szabályt sértette meg sötét a következő játszmában.
Ruban - Sztrugacs
1964, Belorusz bajnokság
Királyindiai védelem
1. d4, Hf6 2. c4, g6 3. Hc3, Fg7 4. e4, d6 5. Hf3, 0-0 6. Fe2, e5 7. d5
7. d:e, d:e 8. V:d8, B:d8 9. H:e5-tel nem nyer világos gyalogot 9. ..., H:e4 miatt.
7. ..., c5
Jobb 7. ..., Ha6, s azután Hc5.
8. Fg5, h6 9. Fh4, g5 10. Fg3, H:e4?

Sötét tisztáldozatos kombinációba kezd, arra számítva, hogy visszanyeri a tisztet. Ez be is következik, de a játszmát elveszti !
11. H:e4, f5 12. Hfd2
Az e4 huszár ellépésére sötét 12. ..., f4-et lép.
12. ..., f:e 13. H:e4

Az előző hadműveletekkel sötét átengedte világos részére az e4 pontot. Ott kedvezően helyezkedik el a huszár, amelyet onnan elűzni lehetetlen. Csak cserélni lehet, de végeredményben e mezőn világos tiszt fog állni. Ez a körülmény nagy előny világos részére, amelyet ki is használ és győztesként fejezi be ezt a játszmát.




Forrás: A.P. Szokolszkij: A megnyitás és a középjáték alapelvei, 1979  www.chessgames.com

2012. január 21., szombat

A centrum - Centrumfeszültség

Centrumfeszültség
Ha a gyalogok helyzete a centrumban még nem tisztázódott, a játék a korábban felsorolt állástípusok bármelyikébe átmehet. A sakkozó figyelmét még fokozottabban a centrumra kell irányítani. A két fél manővereinek célja az, hogy elérje a centrum olyan stabilizációját, amely számára előnyös, illetve hogy az ellenfelet előnytelen gyalogalakzat kialakítására kényszerítse. Előfordul, hogy az egyik fél nem képes kivárni a gyalogállás tisztázódását és szárnyi támadást kénytelen indítani. De még ilyen esetekben is különleges elővigyázatossággal kell ügyelni az esetleges ellencsapásokra a centrális mezőkön. Egy ilyen kellő pillanatban mért rajtaütés egy pillanat alatt semmivé teheti a szárnyakon kialakuló összes támadó tervet.
Íme egy példa, hogyan vált a feszültséggel telített centrum hirtelen nyílttá, ahol a tiszteknek közelharcban kellett összecsapniuk.
Boleszlavszkij-Keresz, Zürich, 1953


A centrum feszített állapotban van, s a gyalogalakulat bármely pillanatban átmehet az előbb említett bármelyikébe.
12. Hbd2, Bd8 13. Hf1, d5 14. e:d, e:d 15. c:d, H:d5 16. Ve2, Fb7 17. Hg3, c:d 18. H:d4
A táblán kitört cserevihar elsöpörte az összes centrumgyalogot és a harci cselekmények e fontos színtere megnyílt a tisztek mozgása számára. A játék nyílt centrummal folyik tovább, az összes ebből adódó, tisztek által mért rajtaütés terve szerint.
18. ..., g6!  Keresz nem engedi, hogy a tábora közelében levő fontos f5 mezőre világos huszárja behatoljon.
19. Fh6, Ff6 20. Hb3, hc4 21. He4, F:b2

Már a kezdeti szakaszban kiderült sötét előnye, amiből arra a következtetésre juthatunk, hogy jobban sikerült kihasználnia a centrum által adott lehetőségeket. A centrum megnyitása sötét hasznára vált, ezért Boleszlavszkijnak más eljárárs mellett kellett volna választania a centrumprobléma megoldására.
22. Hc5, F:a1 23. B:a1, f5!

Régi terv, amelynek segítségével sötét cseresorozatot kényszerít ki.
24. H:b7, V:b7 25. Hc5, Vc6 26. Hd3, Hc3 27. Vc1, Vf6 28. f4, He4 29. Kh2, Vc3 30. Vb1, Hd2 31. Vc1, B:d3 32. F:d3, V:d3 33. Vc7, Hf3+!

Világos feladta, mivel 34. g:f-re következne 34. ..., Ve2+ és matt az ezután következő három lépésben.
"Előfeszített" centrumszerkezetű játszmaállásokkal a jelenkori versenyek példatárában sok esetben találkozhatunk. Sőt, még azt is mondhatjuk: minden játszmában már a megnyitástól kezdve valamilyen formában azért folyik a harc, hogy olyan centrum alakuljon ki, amilyent az ellenfelek önmaguk számára előnyösnek tartanak. Ahhoz, hogy felül tudjunk kerekedni ebben a harcban, nagy művészet és tudás szükséges. Ha sikerül jól kitervelni a centrum alapszerkezetét, jelentősen megkönnyítjük tisztjeink számára a további cselekvést és komoly stratégiai alapot teremtünk, ami a győzelem elsődleges, nélkülözhetetlen előfeltétele.


Forrás: A.Kotov: A sakkozó gondolkodásának titkai,1977  www.chessgames.com

2012. január 18., szerda

A centrum - Rögzített centrum

Rögzített centrum
Ha a centrumgyalogok helyzete kialakult és a további játék a centrális mezők körül zajlik, akkor mindkét fél arra törekszik, hogy ezeken a pontokon megszilárdítsa tisztjei helyzetét, és csakis a kellő centralizálás után tegye át cselekvési súlypontját valamely szárnyra.
Rögzített centrum esetén nehéz aktív vagy passzív tervekről beszélni, nehéz megítélni egyik vagy másik fél előnyét. A harc bizonyos mértékig manőverező jellegű, az előny kideríteni ilyenkor nem egyszerű. Egy kétségtelen: mindkét félnek árgus szemekkel kell figyelnie a centrális mezőket, el kell foglalni azokat, illetve el kell űzni onnan az ellenfél tisztjeit. A stratégiai terv hasonló állásokban erre épül.
Botvinnik kivételes pontossággal és rendkívül erélyesen játszik hasonló állásokban. Figyeljük meg, milyen vaslogikával használta ki az erős centrális mezőket Sztolberggel váltott játszmájában.
Sztolberg - Botvinnik, 1940 Moszkva


Világos erős c5 és e5 pontokkal rendelkezik, sötét az e4 és c4 mezőket tartja kézben. Melyikük szerzi meg elsőként ezeket a nagy fontosságú centrális előállításokat ? Kiderül, hogy Botvinnik jobban felkészült a centrumért vívott csatára: következő lépésével eléri a fehér mezőkön mozgó futók cseréjét, ami észrevehetően csökkenti világos esélyeit az e4 és c4 mezők védelmére.
1. ..., Ff5! 2. Vc2, Fe4 3. b5

A fiatal mester pontatlanul vezeti a harcot a centrális mezőkért és ez lehetővé teszi, hogy sötét az e4 ponton kívül a c4 pontot is megszerezze. Jobb lett volna 3. Bad1.
3. ..., F:d3 4. V:d3, Ha5 5. Hg3

Rossz lenne 5. H:d5, H:d5 6. F:a5, Be3, ami után sötét nyomasztó fölénybe kerül.
5. ..., Hc4 6. Fc1, Bac8 7. Ba2, Ff8 8. a4, Fb4.

Sötét minden erőfeszítése az e4 mező védelmezőinek megsemmisítésére irányul. Botvinnik játékénak logikája egyszerű és lakonikus, egyúttal azonban rendkívül erélyes, mert manőverei szorosan kapcsolódnak az állás követelményeihez.
9. Hd1, He4 10. f5, H:g3 11. V:g3, Fd6 12. Vf3, Fe7 13. Vg3, Ff6 14. F:h6, F:d4+ 15. Kh1, f6!

Értékeljük az állást a centrumbirtoklás szempontjából. Szembeötlik sötét erőinek teljes túlsúlya e fontos körzetben. A centrális mezőkön keletkezett hasonló fölén azon nyomban kihat az ellenfelek esélyeire, nagymértékben eldönti, melyikük szerzi meg az egész tábla feletti uralmat. Ezért Botvinniknak rövidesen sikerül megtörni világos ellenállását.
16. Fc1, Be4, 17. Vd3, He5 18. Vb1, Bc4!

A centrális e4 és c4 mezők mintegy átrakodási pont szerepét töltik be a sötét haderő számára, amely fel is használja ezeket az ellenséges állás elleni nyomás fokozására.
19. a5, Fc5 20. b6, a6 21. Hb2, Bc3 22. Fd2, Bb3 23. Vc2, Vb5 24. Bc1, Ff8 25.Bd1, Be2.

A Botvinnik által helyesen választott és alkalmazott stratégia eredménye az, hogy sötét a központi mezőkön át behatol az ellenfél hátországába, mögöttes területeire. Elérkezett az ideje, hogy világos térdre kényszerüljön és letegye a fegyvert.
26. Vc1, B:h3 27. g:h, d4 és világos feladta a játszmát.

Forrás: A.Kotov: A sakkozó gondolkodásának titkai,1977

2012. január 15., vasárnap

A centrum - Mozgékony centrum

Mozgékony centrum  
A centrum mozgékony változatát a sakkozó már az első időkben megismeri, amikor éppen belekóstol a sakkjátékba. Az olasz megnyitásban, a királycselben, vagy az Evans-cselben világos gyakran állítja gyalogait e4-re vagy d4-re, s ennek érdekében néha gyalogot is áldoz. Sok modern megnyitásban, például a Grünfeld-védelemben, világos kettő vagy még több mozgékony gyalogot kap a centrumban, amikor útjukat csak néha állja ütközőként a sötét egyetlen gyaloga, amely a hatodik, sőt esetleg a hetedik sorban helyezkedik el.
Hasonló állásokban a játékosok figyelmét ez a mozgékony centrum köti le, s tervük ezen fontos gyalogok előrenyomulása vagy leállítása érdekében épül fel.
Az aktív fél, amely a gyalogcentrumot birtokolja ( olyan helyzetek kivételével persze, amikor a gyalogcentrum gyenge és védelemre szorul ) arra törekszik, hogy előrevigye gyalogait s egy vagy két szabad gyalogot létesítsen s ezáltal lehetőséget kapjon a küzdelem kimenetelének eldöntésére, Ilyen ideális tervet azonban nem mindig sikerül megvalósítani. Gyakrabban fordul elő, hogy a centrumot uraló fél gyalogai segítségével visszaveti az ellenfél tisztjeit a jó centrális mezőkről, s áthelyezi támadását valamely szárnyra, ahol eldől a küzdelem.
A védekező terv lényege az, hogy leállítsa és rögzítse az ellenfél gyalogait. Ez az elsődleges cél. További feladat: aláásni ezt a centrumot, robbantani és megsemmisíteni. Rendszerint a védekező félnek nem sikerül szárnyi ellentámadást szerveznie, mert a gyalogcentrum léte ezt akadályozza. A védekező minden figyelmét a centrum köti le.
Igen szemléletesen jellemzi a gyalogcentrum előrenyomulása, illetve annak megakadályozása érdekében vívott harcot a 
Konsztantinapolszkij-Kotov, 1945-ben játszott játszma. 


Világos terve egyszerű: előkészíteni centrumgyalogai előnyomulását f2-f3 és e3-e4 útján. A futó támogatásával az előnyomuló gyalogok a továbbiakban elsöpörhetik az ellenfél összes védelmi vonalát. Sötét mindent elkövet, hogy feltartóztassa az ellenséges gyalogság mozgását, s hogy később rögzítse, sőt esetleg meg is semmisítse. Éles ütközetek bontakoznak ki az e3-e4 előrenyomulás keresztülvitele, illetve megakadályozása körül.
1. Be1, Fc8 2. f3, H:c3 3. F:c3, Ff5 4. Vd2, h5


Sötét azt a gyalogot is bevonja a védelembe. Most világos nem teheti meg az egyes változatokban fontos g4 lépést, ezenkívül sötét adott esetben érzékeny csapást mérhet h5-h4 útján.
5. Be2, Vd7!

Újabb védővonalak előkészítése. Gondosan mérlegelve az e3-e4 lépés mellett és ellene szóló érveket sötét megértette, hogy ezt a tolást nem képes megelőzni. De további előrenyomulást nem engedélyezhet, s ezért újabb védővonalat épít ki, éspedig a d5 és e6 pontokon, amely világos számára áthatolhatatlanak bizonyult. Könnyű észrevenni, hogy mindkét mező fehér, így sötét feladata - elérni a g2 és f5 futók cseréjét.
6. Bae1, Fh3 7. Fh1, Be6 8. e4, d:e 9. f:e, Bae8 10. Ff3, Fg4 11. Vf4, F:f3 12. V:f3, Ve7 13. e5
Kényszer. 13. ..., Hd5.


Sötét elérte célját - leállította a gyalogokat és biztonságosan blokkolta azokat.  

Forrás: A.Kotov: A sakkozó gondolkodásának titkai,1977

2012. január 12., csütörtök

A centrum - Nyílt centrum

Nyílt centrum
Amikor a centrum "gyalogmentes", a tisztek szerepe nagymértékben megnövekszik. Ilyenkor nem a gyalogok által előidézett robbantás a legfontosabb, hanem a tisztek támadójátéka. A harc gyakran szinte kézitusába megy át, az összes tiszt részt vesz benne, élet-halál harcot jelentő ütközetben csapnak össze. Egy ilyen küzdelemben nehéz szemrevételezni a felek tervét.
Az aktív fél tisztjátékkal igyekszik gyengíteni az ellenfél táborát, majd a gyenge pontok ellen támadást indít. A gyalogrohamok ilyenkor rendszerint elmaradnak, mert nyitott centrum esetén a saját állásunk gyengítése igen kockázatos.
A védekező fél a roham elhárítására törekszik, s lehetőleg kerüli a gyalogszerkezet rombolását.
Klasszikus példája a tisztek általi támadásnak a nyílt centrum esetén az Aljechin-Lasker, 1934-es Zürichben játszott játszma befejezése.


A centrum szabad, nem foglalják el a gyalogok, mindkét fél tisztjei örülnek a számukra megnyílt mozgásterületnek. Világos inkább örvendezhet, mert erői aktívabban állnak és azonnal megkezdheti a királyszárny megrohamozását. Egyenlőre ezt nem egyszerű megvalósítani, mert sötét táborában nincs észrevehető gyengeség. Egy sor finom manőverrel Aljechin meggyengíti a sötét király fedezékét.
18. Vd6, Hed7. Nem mindenki játszaná szívesen a 18. ..., Hg6 19. Hh6+, g:h 20. Vf6 utáni állást, de nézzük a játszmát:
19. Bfd1, Bad8 20. Vg3, g6


Sikerült az első gyengítés. Aljechin újabb gyengítésre ösztönzi sötétet.
21. Vg5!, Kh8

Sötét sürgősen intézkedik, hogy elháríthassa a kettős fenyegetést: Bd1-d4-h4, illetve a bástyák egyszerű kettőzését a d-vonalon 22. Bd6 útján.
22. Hd6, Kg7 23. e4 !, Hg8 24. Bd3, f6 


Látványos befejezést tesz lehetővé, jobb védelme azonban sötétnek már nincs is. Megkísérelhetné esetleg 24. ..., h6-ot, de erre 25. Hf5+, Kh7 26. H:h6, f6 27. Hf5!!, f:g 28. Bh3+, Hh6 29. B:h6 matt következne.
25. Hf5+, Kh8 26. V:g6 !! és sötét feladta.


Forrás: A.Kotov: A sakkozó gondolkodásának titkai,1977

2012. január 9., hétfő

A centrum - Zárt centrum

Különleges jelentősége van a sakktáblán a centrum mezőinek. Centrumnak a d4, e4, d5, e5 mezőket nevezzük.

centrum_mezok.gif
Ezek a mezők rendkívül fontosak. Állítsuk csak bármelyik tisztet e mező valamelyikére, s azt látjuk, hogy annak hatóereje maximális, igen mozgékony és bármelyik szárnyra könnyen átdobható. Néha bővített centrumról beszélünk, amely a c3-c6-f6-f3 mezőkkel határolt négyzetet foglalja magában.
A cselekvési terv általános irányának kidolgozásakor, és a legközelebbi játékszakasz jellegének kialakításánál, mindig figyelembe kell venni a gyalogalakulat felépítését a centrumban.
A gyalogalakulat jellegétől függően szoktuk kitűzni a "harcvezetés módszerét" is. A továbbiakban néhány centrumbeli gyalogalakzat-típust vizsgálunk meg és megjelöljük a nekik megfelelő játékmódot.

Zárt centrum
A spanyol játék, a nimzoindiai védelem, a királyindiai védelem több változatában előfordul, hogy a világos és a sötét centrális gyalogok egymásba torkolódnak - zárt centrum keletkezik.
A táblán nincsenek nyílt vonalak, a legfontosabb átlókat gyalogok tömték el. A centrum áthatolhatatlan a tisztek számára.
Mit tegyünk ebben az esetben ? Milyen tervet válasszunk ?
Mivel a centrumban játékot kezdeményezni lehetetlen, a küzdelem természetesen a szárnyakra tevődik át. A ellenfelek kitűzik támadásuk tervét a tábla szélén, igyekeznek felnyitni a hosszanti vonalakat és megkerülni a szemben álló haderőt.
A sakkozó aszerint, hogy támadásra, vagy védekezésre kényszerül, megjelöli a legközelebbi feladatok pontos tervét.
Az aktív terv  feltételezi a támadás indítását azon a szárnyon, ahol saját állásunk erősebb. Az esetek többségében gyalogroham szervezésére kerül kerül sor, mivel a centrum zárt, így saját királyunk állását felnyitni nem túl veszélyes. Ami a legfontosabb: a védekező nem képes határozott ellenintézkedésekre - nem tud centrum-csapással válaszolni a szárnyon indított támadásra.
A védekező terv alapja az akadályok létesítése, védelmi támaszpontok létrehozása. Ezeket azon a szárnyon építjük ki, ahol védelmi műveleteket folytatunk, azzal a céllal, hogy megelőzzük ellenfelünket a másik szárnyon kibontakozó támadás előrehaladásban.
Ki lesz gyorsabb a támadásban - ez döntő tényező hasonló állásokban. Közben mindkét félnek gondosan ügyelnie kell a centrumbeli ellencsapás lehetőségére.
Jellegzetes példája a zárt centrum esetén folytatott játéknak a  
Kotov-Szpasszkij játszma 1958-ból.


Könnyű rájönni, hogy a fenti állás a királyindiai védelemből adódott. A centrum zárt, ezért mindkét fél a szárnyakon készít elő támadást. Melyikük előzi meg a másikat: világos a királyszárnyon, vagy pedig sötét a vezérszárnyon ? - ennek eldöntése határozza meg, hogy kié lesz a kezdeményezés. Érthető, hogy hasonló esetekben nem szabad késlekedni.
10. Fd3, b5  Szpasszkij nem számolgatja a gyalogokat, de világos sem törekszik anyagi előnyre. Hasonló helyzetekben fontos, hogy ne tegyük lehetővé a vonalnyitást azon szárnyon, ahol az ellenfél támad.
11. Vd2, b:c 12. F:c4  Világos nem tud kitartani tovább. 

Ha futójával hátrálna c2-re, lassítaná a vezérszárnyi események kibontakozását, most viszont Szpasszkij lehetőséget kap arra, hogy keresztülvigye azt a centrumbeli ellencsapást, amitől annyira tartania kell a szárnyi támadást kezdeményezőknek.
12. ..., Hd7 13. h5, Hb6 14. Fd3, a5 15. h:g, f:g 16. Vh2, Hf6 17. Hh3, Ve7 18. He2.


Világos észrevehetően alábecsüli a sötét tisztek aktivitását és azokat a taktikai lehetőségeket, amelyek a nagy erejű g7 futóban és a sötét nehéztisztekben rejlenek. Veszélytelenebb lett volna 18. Kd2 majd
19. Bag1.
18. ..., Bb8 19. Hg3, c4 20. Fc2.

20. ..., H:bd5 !   Nagyszerű huszáráldozat, amellyel felnyílik a centrum és sötét döntő kezdeményezéshez jut.
21. e:d, B:b2 22. Hg5
Szpasszkij a ragyogó tervet most egy újabb, ezúttal már látszatáldozattal fejezhette volna be - 22. ..., e4 ! lépéssel, ami után a nyílt vonalakhoz jutott sötét tisztek gyorsan eldönthették volna a küzdelmet. Ehelyett világos számára lehetővé tette, hogy 22. ..., h6 ? 23. He4, H:d5 24. F:h6 útján magához ragadja a kezdeményezést, és a folytatásban megnyerje a játszmát.

Felhasznált források: A.P. Szokolszkij: A megnyitás és középjáték alapelvei ,1979    

A.Kotov: A sakkozó gondolkodásának titkai,1977

2012. január 5., csütörtök

A haderő fejlesztése

A sakkjátszmában nagyon fontos szerepet játszik az idő. Aki megelőzi ellenfelét a fejlődésben, tehát időt nyer, az általában a kezdeményezést is megragadhatja és tervét könnyebben valósíthatja meg, mert a tábla egy adott részén fölénybe kerül.
Előfordul, hogy az ellenfél elkerüli az ismert elméleti folytatást, vagy olyan elképzelések alapján irányítja a fejlődést, amely ellenkezik a fejlődési elvekkel s emiatt már a játszma korai szakaszában nehéz helyzetbe jut.
A következő játszmában sötét észrevétlenül kerül nehéz helyzetbe, mivel a fejlődésben lemaradt.   

Petroszjan-Korcsnoj , 1962
Angol megnyitás  A31

1. c4, c5 2. Hf3, Hf6 3. d4, c:d4 4. H:d4, g6


Jobb 4. ..., e6-tal előkészíteni d5-öt.
5. Hc3, d5 Most már kevésbé helyénvaló.
6. Fg5, d:c4 7. e3, Va5

Jobb 7. ..., Fg7 8. F:c4, 0-0 9. 0-0, a6  bár 10. Vb3, b5 11. Fd5 után világos előnyben marad a centrumban. 
8. F:f6, e:f6 9. F:c4, Fb4

Hibás taktikai folytatás. 9. ..., Fg7 volt a helyes.
10. Bc1, a6  el kellett volna sáncolni.
11. O-O, Hd7 12. a3 Fe7?

Fonalasan veszít. 12. ..., F:c3 14. B:c3, He5 után sötét még védekezhetne.
13. b4, Ve5 
13. ..., V:a3 -ra 14. Hd5! dönt,
13. ..., Vd8-ra pedig 14. F:f7+!, K:f7 15. Vb3+ nyer.

Sötét tisztjei fejletlenek, királya középen rekedt. Világos ezeket a körülményeket meggyőzően használja ki.
14. f4!, Vb8

Az e3 gyalog ütésére - a nyílt e-vonal miatt - gyors összeomlás következne.
15. F:f7+, K:f7 16. Vb3+, Ke8 17. Hd5, Fd6 18. He6, b5 
19. Hdc7+, Ke7 20. Hd4, Kf8 21. H:a8 és sötét feladta. 
Hatásos befejezés !
A bemutatott játszmában sötét vereségének az volt a legfőbb oka, hogy rosszul játszotta a megnyitást.
 
Források:  A.P.Szokolszkij : A megnyitás és a középjáték alapelvei www.chessgames.com